Isten éltessen Budapest!

Ma 140 éves Budapest. Isten éltesse fővárosunkat! Alkalomhoz illően következzék egy levelezési lap 1873-ból, melyet – még Pesten adtak fel.

HU - Pest-Magdeburg - 1873 (a)

HU – Pest-Magdeburg – 1873 (a)

HU - Pest-Magdeburg - 1873 (b)

HU – Pest-Magdeburg – 1873 (b)

Figyelem, változás!

Kedves Látogatók és Követők,

egy ideje nem frissül ez a blog, s ez annak az előszele, hogy rövidesen (vagy hosszabban) teljességgel meg fog változni. Statikusabb oldal lesz a mostaninál, vagyis nem fog hetente frissülni, de a jó hír az, hogy kevesebb szöveg lesz és sokkal több kép. Egyfajta virtuális gyűjtemény lesz, egy képarchívum. Olyasmi, mint ez az oldal: kartyanaptarak.wordpress.com amelyet szintén figyelmetekbe ajánlok, nem csak azért, mert én szerkesztettem 🙂

Hogy mikor történik majd mindez? November közepe táján készen lesznek az első új oldalak.

Köszönöm, hogy az eddigi látogatásokat.

Üdv Mindenkinek.

PB

A gyermekek világnapja

Ma, szeptember 20-án, a GYERMEKEK VILÁGNAPJA van; melyet 1954 óta ünnepelünk, az UNICEF kezdeményezésére. Az ötletgazdák elsősorban az ún. fejlődő országok hátrányos sorsú gyermekeire próbálták felhívni a világ közvéleményét.

Sajnos nem csak ezekben az országokban éltek – és élnek – gyermekek nehéz sorban, és sajnos 59 év elteltével sem mondhatjuk el, hogy a problémát megoldottuk. Ettől még szabad hinni a csodákban, és ettől még érdemes küzdenünk a lehetetlennek tűnő problémák felszámolásáért!

Az alábbi képeslapot 1907-ben adták fel. Üzenete egyszerű, és szívszorító: Mentsük meg az elhagyott gyermekeket!

HU - Mentsük meg a gyermekeket - 1907

HU – Mentsük meg a gyermekeket – 1907

Hogy is van ez?

Ha valaki régóta foglalkozik antik képeslapokkal, elmondhatja magáról, hogy látott ezt-azt. A gyűjtők gyakran találkoznak furcsaságokkal, és megszokják, hogy az érdekesebb darabok megfejtéséhez – bizony – szükség van kitartó nyomozásra. Néha akad olyan lap, amely rendesen feladja a leckét, és komoly fejtörést okoz. Következzék most egy ilyen példány.

Las Palmas - 1937 (a)

Las Palmas – 1937 (a)

Ez egy szép fotólap az 1930-s évekből. Tömbben árusíthatták, erre utal a balszélen látható hosszanti perforáció, valamint a számozás (n. 29). Pontosan kiderül a helyszín, Las PalmasAlcaravaneras, vagyis a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek fővárosának látképe ez a fotó. Még az is kiderül, hogy a Tenerife-i illetőségű BAENA stúdió készítette a felvételt. Idáig minden világos. A gond akkor kezdődik, amikor megfordítjuk a kártyát.

Las Palmas - Kosice - 1937 (b)

Las Palmas – Kosice – 1937 (b)

Az üzenetet magyarul írták, a lapot Csehszlovákiába küldték, Košice-be. Ebben még mindig nincs semmi különös, hiszen Kassa akkor már – és még – Csehszlovákiához tartozott… aztán egy rövid ideig nem, aztán megint, most meg szlovákiai város. De ez most pillanatnyilag nem lényeges.

Az üzenet dátuma: 1937. januás 31, a postai bélyegző dátuma azonban 1937. november 6. Ejha, nem siettek a feladással! Ráadásul a pecséten szereplő város neve: East-London! Hogy jön ide Kelet-London??

Nincs vége, a két bélyeg pedig dél-afrikai, és az egyiken flamand, a másikon angol a felirat! Na, ez egyre zavarosabb!! Mi van? Hogy is van ez?

A következő történhetett: a kiolvashatatlan aláírású feladó, 1937 januárjában, elutazott a Kanári-szigeteki Las Palmasba; ott-tartózkodása alatt képeslapot írt a kassai Göbel Babának (micsoda név!); a lapot nem adta fel – nem tudjuk miért, mint ahogy azt sem, hogy mit csinált bő 10 hónapig, azt viszont igen, hogy novemberben már Dél-Afrikában tartózkodott. Azt is tudjuk hol, a Kelti-Fokföldi East London városában, ahol végre valahára feladta ezt a nyamvadt képeslapot.

Hogyan került az a képeslap 76 évvel később egy budapesti gyűjtőhöz? Na, ez rejtély marad.

Mexikó – tegnap és ma

A texasi El Paso városát egy 20-25 méter széles patak határolja, a Rio Bravo del Norte. A folyócska túlpartján fekszik Juárez, amely Mexikóhoz tartozik. Ez a határváros pezsgő életű, és dinamikusan fejlődik. A 2010-s népszámlálási adatok alapján 1,3 millióan lakják. Nem volt mindig ilyen nagy élet ehelyütt. Az alábbi, 1917-s képeslapon a város legrégebbi temploma látható, az Iglesia Guadalupe. Ember sehol. Lehet, hogy vasárnapi kép, és mindenki a templomban van?

Mexico - Ciudad Juárez, Iglesia Guadalupe - 1917 (a)

Mexico – Ciudad Juárez, Iglesia Guadalupe – 1917 (a)

A fenti lap UPU kiadású, fotó alapján készült, majd utólag színezték és manipulálták. Könnyen elképzelhető, hogy néhány kósza sétálót retusáltak a képről, ugyanis a kor esztétikai közízlése gyakran intoleráns volt az életszaggal szemben. A kiadók ezért sokszor csak a műemléki témát kívánták látni a képeslapokon, főleg a templomi lapokon. Egy azonban biztos, száz évvel ezelőtt jóval kevesebben lakták a várost. Bizonyíték erre e következő kép.

Catedral de Ciudad Juárez (Mexico)

Catedral de Ciudad Juárez (Mexico)

A bal oldalon látható fehér kápolna (kicsit megváltozott homlokzattal) az eredeti templomocska, amely mellé az 1950-s években egy hatalmas katedrálist emeltek, a megsokszorozódott közönség számára.

Mexikóban nem csak az épületek és a városok változtak, hanem a hétköznapi élet is nagy fordulatot vett. Az alábbi – 1937-es – fotólapon vízhordókat látunk. Fáradságos munka volt ez, sokat kellett gyalogolni, messzi kutakból kellett a vizet hordani.

Mexico - Vízhordók (Aguadoras) - 1937

Mexico – Vízhordók (Aguadoras) – 1937

Asszonyok végezték a munkát, a szerencsésebbeknek tellett szamárra, így legalább a víz cipelésének terhétől megszabadulhattak. A mai Mexikóban – mint sokhelyütt a világban – a vezetékes víz természetes, akárcsak a palackozott ásványvizek. Nincs már szükség a vízhordókra. Mégsem tűntek el teljesen ezek az asszonyok, manapság fesztiválokon vonulnak népi viseletben. Íme:

Aguadoras - Mexico

Aguadoras – Mexico

A világ változik. Nem lesz jobb vagy rosszabb, csak más. A régi képeslapok fotói és üzenetei sokat elmondanak erről. Őrizzük meg jól ezeket az emlékeket, ne dobjuk ki őket, inkább hagyjuk örökül az utánunk jövőknek!

Rokonok

Ezen a képeslapon a finnugor nyelvcsalád topográfiája látható. A magyarok piros színnel vannak jelölve a térképen, nyelvrokonaink egyéb színekkel. A képeslap alján a finnugor népek vannak felsorolva (finnek, észtek, stb.), valamint az akkor aktuális lélekszámuk is fel van tüntetve. Ha hinni lehet az akkori statisztikáknak, 1949-ben összesen 22.871.400 ember beszélt finnugor nyelveken (ebben nincs benne a világon szórványban élők száma).

A képeslapot a Rokonnépek Intézete adta ki, felelős kiadó: Zongor Endre.

Finn-ugor népek - 1949

Finn-ugor népek – 1949

ASAP – 1899

Századfordulós, rajzolt litho képeslap. A képen egy hordár látható, sapkáján “Express” felirattal. Valószínűleg reklám-lap lehetett, sajnos az eredetileg rányomtatott szöveg nem látszik, utólag ragasztottak rá egy vinyettát, melyen ez olvasható: “A gép személyes elvitelét sürgősen kérem. Budapest, 1899. III. 14, Margit“.

Express küldemény- 1899

Express küldemény- 1899

Ágyúgyári templom

Győr, Gyárváros. Egyedi fotólap 1932-ből. A képen az ún. Ágyúgyári templom, mely a Mátyás téren áll a győri gyárvárosban, és Jézus Szentséges Szívének szentelték 1929-ben. A budapesti olvasóknak lehet olyan érzésük, hogy valami hasonlót már láttak valahol. Nem tévednek. A templom tervezője Árkay Aladár volt, az ő nevéhez fűződik a fasori evangélikus- és református templom tervezése is.

Győr, Ágyúgyári templom - 1932

Győr, Ágyúgyári templom – 1932

Győr, Ágyúgyári templom - 1932 (hátoldal)

Győr, Ágyúgyári templom – 1932 (hátoldal)

Sajnos az üzenet egy kicsit elmosódott, sőt egy óriási paca is éktelenkedik rajta, de azért jól olvasható: “Kedves Anyukáék – sikerült megszereznem az ágyúgyári templom fényképét, most elküldöm. Jól vagyok, nagyokat fürdőzöm, eddig negyvenszer voltam (!), de most úgy látszik esős idő jön. A gyárban (az ágyúgyárban?) nem sok újság van, talán kapunk valami kis állami rendelést az ősszel (ágyúkra?). Apuka otthon van már? Apuka és Anyuka kezeit csókolom, Klárikáékat is sokszor csókolom, Ernő“.

 

A Párizsi, tűzvész után

Na, ez tipikusan olyan történet, melyet a jól tájékozott pestiek ismerni vélnek. Pedig nem. Azt jól tudják, hogy a mai Párizsi Nagyáruház nem azonos az eredeti épülettel. Azt is jól tudják, hogy az eredeti leégett. Azt viszont nem tudják jól, hogy ez az épület a Ferenciek terénél volt. Három képeslap segítségével igyekszünk rekonstruálni a történteket.

HU - Budapest - Klotild paloták (Winkle reklámlap) - 1900

HU – Budapest – Klotild paloták (Winkle reklámlap) – 1900

A fenti képeslapot 1900-ban adták fel. A képen a Klotild paloták láthatók, a jobboldali építése még nem fejeződött be. Az Erzsébet-híd még sehol. A kép jobb oldalán megfigyelhetünk egy alacsony épületegyüttest (nem látszik az egész), melyet ez a reklámlap Párisi házként jelöl meg. Ebben az épületben található Winkle Nándor üzlete. Ez eredetileg a Brudern-ház volt, melyet csak később neveztek Párisinak, még később Párizsi udvarnak. Az épületegyüttes valóban áruházként működött, ez a név- és funkció-azonosság adott okot a későbbi félreértéseknek.

A Párizsi Nagyáruház elődje, melynek tulajdonosa Goldberger Sámuel Gottlieb volt, az a régi Kerepesi (ma Rákóczi) út és a Klauzál utca sarkán állt. Ez az épület egyébként ma is áll. Így nézett ki a tűzvész után:

HU -BP- Párisi nagyáruház (leégett) - 1903

HU -BP- Párisi nagyáruház (leégett) – 1903

A szörnyű tűzeset áldozatokat is követelt, tizennégyen haltak meg, többen megsebesültek. Drámai a levélíró megjegyzése a bal felső sarokban: “Innen ugrottak le“. A tragédia 1903. augusztus 4-én történt (ma 110 éve!), a fenti képeslapot augusztus 30-án adták fel, mindössze 26 nappal később! Hihetetlen, mint ahogy az is (legalábbis mai szemmel), hogy ilyen témájú képeslapot kiadtak és postáztak.

Az áruház tulajdonosa nem sokáig siránkozott, hamarosan új házat vásárolt, az Andrássy úton. Hét évvel később megnyitotta kapuit az új Párizsi Nagyáruház.

HU - Budapest - Párisi Nagyáruház - 1915

HU – Budapest – Párisi Nagyáruház – 1915

Ezt az épületet már jól ismerjük, igaz régi-új nevét ismét meg kellett tanulnunk, hiszen éveken át Divatcsarnoknak hívtuk.

Aki szeretne még többet megtudni erről a történetről, kattintson ide!

Anzikszomra míves bötüket kanyaríték

A képeslap több, mint egyszerű kép, vagy fénykép. Sokkal több. A kártyákra írt üzenetek legalább olyan fontosak, mint a képek témái. Fontos lehet, hogy ki írta, kinek, és persze az is, hogy mit. Most azonban kivételesen tekintsük el mindezektől, és csak az írást magát nézzük, ezeket a csodálatos kalligráfiai remekeket.

Budapest - Margit Plébánia - 1937

Budapest – Margit Plébánia – 1937

Budapest - míves kalligráfia - 1902

Budapest – míves kalligráfia – 1902

Róma - Gölniczbánya - 1900

Róma – Gölniczbánya – 1900

Japán - Tokió - UPU - 1877-1902 (a)

Japán – Tokió – UPU – 1877-1902 (a)

Örkény - I világháborús időszak

Örkény – I világháborús időszak

 

 

 

 

%d blogger ezt kedveli: