Első lapok, első gyűjtők (I. rész)

Mikor született az első képeslap? Vitás kérdés. A vitát gyakran áthatja a patriotizmus. Egy olasz portálon azt olvashatjuk, hogy az első képeslap a reneszánsz korában született, tehát Itáliában; az angol szaklapok Sir Henry Cole múzeumigazgatót tartják a szülőatyának, aki John Calcott Horsley-t kérte fel, hogy tervezze meg az első karácsonyi üdvözlő-lapot. Ez 1843-ban történt, Londonban. Magyarországon azt szeretjük kiemelni, hogy az első levelezőlap (még nem képes) 1869-ben jelent meg az Osztrák-Magyar Monarchiában. Az általánosan elfogadott szülőhely, mégis Németország, bár a dátum és a szerző nem egyértelmű. Egyesek a berlini Miesler elsőségét hangoztatják, aki 1796-ban kezdte árusítani képeslap formájú litográfiáit; mások August Schwarz oldenburgi kereskedőt tartják a képeslap atyjának, aki 1870-ben egy német levelező-lap bal felső sarkára egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta. Ez a legáltalánosabban elfogadott vélekedés.

Levelezési lap 1873-ból ( Pest-Magdeburg)

Levelezési lap 1873-ból ( Pest-Magdeburg)

Az első magyar képeslapok megjelenéséről nincs kétség. A pontos évszám: 1896, az alkalom az Ezredéves Kiállítás. A Magyar Királyi Posta egy 32 lapból álló sorozatot adott ki, íme egyik értékes darabja:

Budapest, Vajdahunyadvár, 1898

Bp. Az ezredéves orsz. kiállítás történelmi főcsoportja, kiadás éve: 1896

A képen látható épületegyüttest ma úgy ismerjük, mint a városligeti Vajdahunyadvárat. Ez a 21 épületből álló komplexum volt az Ezredéves kiállítás “szíve”. A szoros határidő miatt – valamint költségtakarékossági szempontokból – eredetileg ideiglenes jellegű anyagokból épült, főleg fából. A budapesti közönség annyira megszerette, hogy 1904-1908 között – az eredeti tervező, Alpár Ignác vezetésével – az együttest újjáépítették maradandó anyagokból. Ezért van az, hogy a képen látható eredeti nem mindenben egyezik a mai várral.

A képeslapon a várat 2 különböző nézetből láthatjuk. A 2 képet két különböző grafikus készítette, nevük kiolvasható. A déli oldal szignója: Morelli G.F.I., a nyugati oldal ábrázolója: Dörre I.

A lap külön érdekessége az üzenet, íme az átirata: “Édes Kisasszony! Igéretemhez híven írok, és egyszersmind küldök önnek több levelező-lapot, remélve, hogy ilyenek még nincsenek. Számtalan üdvözlettel maradok, Katinka”. Hopp, ez kulcsfontosságú információ. Bizonyíték arra, hogy a lapokat nem pusztán üdvözlés céljából küldték, hanem gyűjteményeket gyarapítottak.

A képeslapok gyűjtésére a következő részben visszatérünk, ezúttal a fenti lap hátoldalával zárjuk az első lapokról szóló történetet.

Budapest, Vajdahunyadvár, 1898 (hátoldal)

A fenti lap hátoldala, feladás dátuma: 1898

Az említett 32 lapból álló sorozat hátoldala ún. hosszú címzésű volt. A bélyeg előre nyomtatott volt. A bélyegző tökéletesen olvasható: Budapest, Főposta, (18)98 március 28. A címzett Krassa Camilla kisasszony, alatta a város: Loco? Nem, nem, a loco nem egy város, ez a latin kifejezés azt jeneti: helyben, vagyis a kisasszony budapesti volt. Reméljük örült a képeslapnak, ki tudja meg volt-e már neki és még mennyit gyűjtött élete során!? A következő részben már több konkrétumot megtudunk egy korabeli gyűjtőről…

(Felhasznált források/ irodalom: Budapest Antikvárium; Erős László: Képeslapok könyve; origo.hu; Numismatica Raponi; wiki)

Posted on 2012/03/10, in Budapest, Levelezőlapok, Történeti háttér, XIX. SZÁZAD and tagged , . Bookmark the permalink. Hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s