Petőfi szobra 1898-ban

“Talán a legnevezetesebb köztéri monumentumunk a pesti Duna-parton álló Petőfi-szobor, amely egyrészt nemzeti zarándokhely, másfelől társadalmi, politikai csaták színtere közel másfél évszázada. 1882 októberében avatták fel, egy esős, őszi napon, s az ünnepségen jelen lévő Arany János – Petőfi Sándor költőtársa és leghívebb barátja – oly erősen megfázott akkor, hogy nem bírt felépülni betegségéből, s egy hét múlva meg is halt. Milyen különös: halhatatlan poétánk emlékművét avattuk, s temettük rá nem sokkal a másik óriást. A Petőfi-szobor egy harmadik 19. századi nagyságunkat is elénk idézi, méghozzá a szoborállítás ideájának gazdáját s a szobor költségeinek jelentős részét előteremtő muzsikust – Reményi Edét.”*

Üdvözlet Budapestről – imigyen köszönti olvasóját az alábbi képeslap, melyen a fenti idézetben említett szobor látható, amely ma is ugyanazon a helyen áll, a Március 15-e téren. A képeslap különlegessége éppen ez a dátum, hiszen 1898. március 15-én postázták, a szabadságharc kitörését követő 50. évfordulón!

HU - Budapest - Petőfi szobor - 1898-III-15 (a)

HU – Budapest – Petőfi szobor – 1898-III-15 (a)

Ez a képeslap Budapestről Czernovitzba, Bukovinába utazott, a bélyegek tanúsága szerint 2 nap alatt érkezett meg.

HU - Budapest - Petőfi szobor - 1898-III-15 (b)

HU – Budapest – Petőfi szobor – 1898-III-15 (b)

* Az idézet forrása: D. Szabó Ede Urak és gavallérok című könyve (ETK Kiadó, Budapest, 2008)

Posted on 2013/03/15, in Évforduló, Budapest, XIX. SZÁZAD and tagged . Bookmark the permalink. Petőfi szobra 1898-ban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva.

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: