Podmaniczky születésnapjára

Száztizenkilenc éve, 1824. június 20-án született Pesten, Podmaniczky Frigyes. Anyja a szász miniszterelnök magyarul ugyan nem tudó, de magyarul érző lánya volt. Frigyes az 1840-es években hosszabb európai utazást tett, 1847-ben Kossuth “kampányfőnöke” volt. A szabadságharcban huszárkapitányként szolgált, a vereség után büntetésből közlegénynek sorozták be, Tirolban naponta fehér kesztyűben olajozta a kocsikerekeket. 1850-ben hazatérve döbbent rá Pest-Buda elmaradottságára. Az abszolutizmus idején, birtokán, szépirodalommal foglalkozott, és futárszolgálatot teljesített az emigráció számára. A család közben tönkrement, Podmaniczky egy szerény lakást bérelt a Kerepesi úton s újságcikkekből tartotta fenn magát. 1869-től Tisza Kálmán közbenjárására az Észak-Keleti Vasútnál személyügyi főnök, majd az Adria biztosító társaság elnöke lett. 1873-től 32 éven át a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökeként (elnöke sosem volt a testületnek) ő felügyelte a Nagykörút és a Sugár-út (az Andrássy-út) és az Operaház építését – utóbbihoz a telket is ő szerezte, sőt olykor maltert is kevert. Ezekben az években épült ki a Duna-part és a Várkert-bazár, létesült három Duna-híd s a kontinens első földalattija. 1875-85 között a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa, 1867-1906 között kormánypárti képviselő, 1889-től megszűnéséig a Szabadelvű Párt elnöke is volt. Rengeteg tisztséget viselt, sokrétű tevékenysége csak Széchenyiével vethető össze. Meghatározó szerepet játszott Budapest világvárossá fejlesztésében, különösen a kertek, sétányok és a fásítás híve volt. Rendezési elképzeléseibe beletartozott a tisztaság és rend, a vízvezeték és csatornázás, a közlekedés szabályozása és a vásárcsarnokok. Budapest számos szobrát ő kezdeményezte s már akkor szót emelt a főváros kerületi széttagoltsága ellen. A népszerű “kockás báró” (jellegzetes öltözéke miatt ragadt rá ez a név) mindig agglegény maradt, bár nagy hódolója volt a szépnemnek. 1887-88-ban adta ki emlékiratait, s bár regényei ma már csak irodalomtörténeti érdekességek, írásaiért lett 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az észak-déli metró Arany János utcai állomásánál kialakult teret 1982-ben nevezték el róla, a rendszerváltás után utcáját is visszakapta – bár ez eredetileg nagybátyja, László tiszteletére kapta a nevét. Szintén róla nevezték el a főváros közép távú fejlesztési programját Podmaniczky-tervnek. (Forrás: MTI)

Az alábbi levelezőlap 1894-ből való, hátoldalán olvasható a Belvárosi Polgári Kör meghívója. A tag-találkozó célja, hogy Podmaniczky Frigyest felköszöntsék 70. születésnapja alkalmából.

Levelezőlap - Belvárosi Polgári Kör - 1894 (a)

Levelezőlap – Belvárosi Polgári Kör – 1894 (a)

Levelezőlap - Belvárosi Polgári Kör - 1894 (b)

Levelezőlap – Belvárosi Polgári Kör – 1894 (b)

Íme egy részlet Bölöny József Klubélet a magyar fővárosban 1827-1944” című írásából: (…) “Szintén a polgári jellegét hangsúlyozta ki már a nevében is a Józsefvárosi Keresztény Polgárok Köre (VIII. Tavaszmező utca 6.) és főként a Belvárosi Polgári Kör, melyet a Szabadelvű Párt IV. kerületi (belvárosi) szervezetének és helyzetének megerősítésére alapított 1892-ben Podmaniczky Frigyes báró országgyűlési képviselő. Első klubhelyisége a Váci utca 14. számú házban volt, 1903 óta az Eskü tér 8. szám alatt (ma: Március 15. tér) működött. Elnöke Láng Lajos volt, taglétszáma az alakuláskor 220 fő. Politikai befolyására jellemző, hogy a Szabadelvű Párt, majd az ellenzéki koalíció bukása után tagjai sorából alakult meg a Nemzeti Munkapárt törzsgárdája, melynek vezére Tisza István gróf volt az 1910–1918. évi országgyűlésben.”

Reklámok

Posted on 2013/06/20, in Budapest, Kulturális háttér, Levelezőlapok, XIX. SZÁZAD and tagged . Bookmark the permalink. Podmaniczky születésnapjára bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva.

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: