Category Archives: KÜLFÖLD

Mexikó – tegnap és ma

A texasi El Paso városát egy 20-25 méter széles patak határolja, a Rio Bravo del Norte. A folyócska túlpartján fekszik Juárez, amely Mexikóhoz tartozik. Ez a határváros pezsgő életű, és dinamikusan fejlődik. A 2010-s népszámlálási adatok alapján 1,3 millióan lakják. Nem volt mindig ilyen nagy élet ehelyütt. Az alábbi, 1917-s képeslapon a város legrégebbi temploma látható, az Iglesia Guadalupe. Ember sehol. Lehet, hogy vasárnapi kép, és mindenki a templomban van?

Mexico - Ciudad Juárez, Iglesia Guadalupe - 1917 (a)

Mexico – Ciudad Juárez, Iglesia Guadalupe – 1917 (a)

A fenti lap UPU kiadású, fotó alapján készült, majd utólag színezték és manipulálták. Könnyen elképzelhető, hogy néhány kósza sétálót retusáltak a képről, ugyanis a kor esztétikai közízlése gyakran intoleráns volt az életszaggal szemben. A kiadók ezért sokszor csak a műemléki témát kívánták látni a képeslapokon, főleg a templomi lapokon. Egy azonban biztos, száz évvel ezelőtt jóval kevesebben lakták a várost. Bizonyíték erre e következő kép.

Catedral de Ciudad Juárez (Mexico)

Catedral de Ciudad Juárez (Mexico)

A bal oldalon látható fehér kápolna (kicsit megváltozott homlokzattal) az eredeti templomocska, amely mellé az 1950-s években egy hatalmas katedrálist emeltek, a megsokszorozódott közönség számára.

Mexikóban nem csak az épületek és a városok változtak, hanem a hétköznapi élet is nagy fordulatot vett. Az alábbi – 1937-es – fotólapon vízhordókat látunk. Fáradságos munka volt ez, sokat kellett gyalogolni, messzi kutakból kellett a vizet hordani.

Mexico - Vízhordók (Aguadoras) - 1937

Mexico – Vízhordók (Aguadoras) – 1937

Asszonyok végezték a munkát, a szerencsésebbeknek tellett szamárra, így legalább a víz cipelésének terhétől megszabadulhattak. A mai Mexikóban – mint sokhelyütt a világban – a vezetékes víz természetes, akárcsak a palackozott ásványvizek. Nincs már szükség a vízhordókra. Mégsem tűntek el teljesen ezek az asszonyok, manapság fesztiválokon vonulnak népi viseletben. Íme:

Aguadoras - Mexico

Aguadoras – Mexico

A világ változik. Nem lesz jobb vagy rosszabb, csak más. A régi képeslapok fotói és üzenetei sokat elmondanak erről. Őrizzük meg jól ezeket az emlékeket, ne dobjuk ki őket, inkább hagyjuk örökül az utánunk jövőknek!

Anzikszomra míves bötüket kanyaríték

A képeslap több, mint egyszerű kép, vagy fénykép. Sokkal több. A kártyákra írt üzenetek legalább olyan fontosak, mint a képek témái. Fontos lehet, hogy ki írta, kinek, és persze az is, hogy mit. Most azonban kivételesen tekintsük el mindezektől, és csak az írást magát nézzük, ezeket a csodálatos kalligráfiai remekeket.

Budapest - Margit Plébánia - 1937

Budapest – Margit Plébánia – 1937

Budapest - míves kalligráfia - 1902

Budapest – míves kalligráfia – 1902

Róma - Gölniczbánya - 1900

Róma – Gölniczbánya – 1900

Japán - Tokió - UPU - 1877-1902 (a)

Japán – Tokió – UPU – 1877-1902 (a)

Örkény - I világháborús időszak

Örkény – I világháborús időszak

 

 

 

 

Egyéb papírrégiségek 12.

Tudom, tudom… ezzel a bejegyzéssel ki fogom verni a biztosítékot néhány gyűjtőnél. Azt fogják majd kérdezni, hogyan lehetséges az, hogy egy képeslapos blogban a maximum-lapokat “egyéb papírrégiségnek” titulálom?

Először is, a blogírás egy szubjektív és cenzúrázatlan műfaj, tehát vélekedhetek másként, és ezt leírhatom. Ettől persze nem baj, ha az ellentétes véleményemet alátámasztom. Megpróbálom. Kezdem egy olyan lappal, melyet “maximumképeslapnak tartok.

HU - Budapest, Zsinagóga - futott CM - 1981, 2008

HU – Budapest, Zsinagóga – futott CM – 1981, 2008

A fenti képeslapot 1981-ben adta ki a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, a bélyeg 2000-es, a postai (!) pecsét 2008-as. Ez egy Carte Maximum. Egyértelmű, hisz a képeslap témája (Dohány utcai zsinagóga) megegyezik a bélyegtémával, és a pecsét is helybeli (budapesti). Ez a lap azonban képeslap is, hisz betölti rendelteltetésszerű funkcióját, postán elküldték egy címzetthez (szöveges üzenettel együtt).

A klasszikus CM-k azonban alapvetően mások, mint a fenti lap. A nemzetközileg elfogadott francia szakszó (Carte Maximum) kártyát jelent, nem pedig képeslapot. A legtöbb CM nem is adható fel postán, én inkább bélyeggyűjtői különlegességnek tartom, olyasminek, mint az FDC. Íme néhány példa.

EP - CM - Szovjet-magyar űrrepülés - 1980

EP – CM – Szovjet-magyar űrrepülés – 1980

EP - CM - II János Pál - 1995

EP – CM – II János Pál – 1995

A II. János Pált ábrázoló lapon nem postai pecsét van, hanem egy alkalmi bélyegző, ez a lap nem futott. A Carte Maximumokból kiállításokat is szerveztek /szerveznek, íme egy hazai példa.

EP - CM - HU - Országos Carte Maximum Kiállítás (Rubik kocka VB) - 1983

EP – CM – HU – Országos Carte Maximum Kiállítás (Rubik kocka VB) – 1983

Számon tartunk sok sorozatot. Íme 2 magyar és 1 külföldi példa.

EP - Carte Maximum - HU - Budapest, Népstadion - 1953

EP – Carte Maximum – HU – Budapest, Népstadion – 1953

EP - Carte Maximum - HU - Balaton sorozat - 1968 (4 db)

EP – Carte Maximum – HU – Balaton sorozat – 1968 (4 db)

EP - CM sorozat - FL - Gyermekek éve - 1979

EP – CM sorozat – FL – Gyermekek éve – 1979

A fenti lichtensteini sorozathoz megvan az eredeti boríték. Ezt a három lapot így dobták piacra, ahogy a képen látszik. Filatelisták vásárolhatták meg. A lapok hátulján telioldalas leírás van, se hely se mód a postázásra.

A CM-k egyik sajátja egyébként az évfordulós kiadás és/ vagy különleges eseményre kibocsátott speciális kiadás (ebben is hasonlít az FDC-re). Zárásképpen következzék 2 ilyen lap, az egyik Ausztráliából, a másik Argentínából.

EP - Carte Maximum - Ausztrália - 1987

EP – Carte Maximum – Ausztrália – 1987

EP - Carte Maximum - Argentina - foci VB - 1978

EP – Carte Maximum – Argentina – foci VB – 1978

 

 

 

 

 

Cserebere

Amikor elkezdtem ezt a blogot írni, megfogadtam magamnak, hogy ez egy didaktika-mentes, szórakoztató napló lesz. Mégis, valahogy muszáj volt az elején kezdeni a történetet, ezért az első bejegyzéseimben az első képeslapokról, és az első gyűjtőkről írtam (ld.: itt és itt).

A képeslapok története elválaszthatatlan – és szinte egyidős – a kartofiliai gyűjtők történetével. Ez utóbbiaknak köszönhetjük, hogy ma is megcsodálhatunk réges-régi kártyákat. Ebben a bejegyzésben 2 olyan képeslapot mutatok be, melyeket kifejezetten gyűjtői céllal postáztak.

Budapest - Gellért-szobor (ICF) - 1930 (1)

Budapest – Gellért-szobor (ICF) – 1930 (1)

A fenti képeslap témája elég sablonos, a budapesti Gellért-szobor látható a képen, az Erzsébet-híd budai oldalán. Az előtérben két kalapos úriember, lezser tartásban bámul a kamerába. Kitartóan álltak ott, ennek bizonyítéka, hogy a hosszú exponálási idő miatt, ott maradt egy “nyughatatlan” ember szellemképe. A képen talán csak egy furcsaság van, a két bélyeg. Miért ide ragasztották? Miért nem a hátoldalra, ahova kell? Ha megfordítjuk a lapot, kiderül.

Budapest - Gellért-szobor (ICF) - 1930 (2)

Budapest – Gellért-szobor (ICF) – 1930 (2)

Ott a megoldás. Nézzék csak! A bal felső sarokban van egy 3 nyelvű pecsét, a szöveg szerint: a bélyeg a túloldalon van. A nemzetközi gyakorlatban ezt egy francia mozaikszóval is szokták jelölni (TCV). A másik piros pecsétből az is kiderül, hogy miért kellett így eljárni. Azért, mert a feladó – Dr. André Lázár – gyűjtő volt, az International Correspondence Federation (ICF) tagja. És Lázár úr azért küldte Tallinnba ezt a képeslapot Vladimir Egoranak, mert cserelapot remélt tőle; valamint azért így adta fel a lapot, mert a gyűjtők – ebben az időben – fila-lapokat gyűjtöttek (bélyeg és pecsét a frontoldalon).

Most lássunk egy másik példát, egy német lapot, melyet Neuhaldensleben-ben adtak fel, 1926. szeptember 9-én.

GER - Neuhaldensleben (Globus) - 1926 (1)

GER – Neuhaldensleben (Globus) – 1926 (1)

Most már könnyen ráismerünk a műfajra, ez is egy fila-lap. DE. Ez egy sokkal különlegesebb darab az előzőnél. Lássuk a hátoldalát.

GER - Neuhaldensleben (Globus) - 1926 (2)

GER – Neuhaldensleben (Globus) – 1926 (2)

A képeslap bal oldalára egy igen érdekes cimke van ragasztva. Ez kérem a GLOBUS nevű nemzetközi képeslap-gyűjtők egyesületének hivatalos cimkéje. Dombornyomású apró-nyomtatvány. Csodás, ritka darab.

A képeslapot Honoluluba küldték, és mivel a fogadó postahivatal pecsétje is jól olvasható, ki tudjuk számítani, hogy 19 nap alatt ért célba az üzenet Németországból Hawaiiba.

Az üzenet szövegéből is érdekes kiemelni néhány részletet. A Feladó örömét fejezi ki, hogy a Címzettel képeslapokat cserélhet a jövőben, és azt kéri, hogy a Címzett is hasonlóképpen járjon el a bérmentesítéssel (vagyis ragassza a bélyeget előre).

…….

A végére, engedtessék meg a szerzőnek egy kis dohogás. A fila-lapoknak egy hátránya van, általában a bélyeggyűjtők fiókjaiban szunnyadnak. Kedves Gyűjtőtársak! Legyetek nagyvonalúak és feddjétek fel a lapjaitokat! Hisz tudjátok, semmit sem viszünk magunkkal…

 Kapcsolódó témák: Beduin lányok – 1930, Berlini állatkert – 1956.

Na, hol vagyok?

Az alábbi képeslapot 1907-ben adták fel Karlsbadban (ma Karlovy Vary, Csehország). Ez a város sokáig a Monarchia legkedveltebb fürdővárosa volt. Ezen a felvételen a  folyóparti korzón rengeteg ember gyűlt össze, a képeslapon egy német felirat olvasható: “Wo bin ich?” (Hol vagyok?).

CZ - Karlsbad (Karlovy Vary) - Wo bin ich - 1907 (a)

CZ – Karlsbad (Karlovy Vary) – Wo bin ich – 1907 (a)

Érdekes az üzenet szövege, íme az átirata: “Leveled kereszteződött kártyámmal, melyhez még hozzáfűzöm a következőt: kérlek meséld el az eredményt L-nak és kérd meg nevemben, hogy mit szól hozzá és ezek után mitévő legyek? De rögtön!!! S írd meg. K-nek írok egy köszönő levelet. Neked pedig eddigi szívességedet egyelőre ezúton köszönöm. K. Atyád érdekében a megírtak szerint fogok lelkiismeretesen eljárni“.

CZ - Karlsbad (Karlovy Vary) - Wo bin ich - 1907 (b)

CZ – Karlsbad (Karlovy Vary) – Wo bin ich – 1907 (b)

Sajnos a bélyeget eltávolították – igaz, szakszerűen – valószínűleg egy bélyegalbumban végezte, talán most is ott pihen.

London – 1930′

Három db angol fotólap az 1930-as évekből. Város: London. Helyszínek: The Strand (1930), London Bridge (1931), Cheapside and Mansion House (1935). Érdemes nagyításban megnézni!

UK - London (3 kl) - 1930-31-35

UK – London (3 kl) – 1930-31-35

Miami, leporelló – 1950

USA, Miami (FL), leporelló (18 színes kép). Feladás éve: 1950.

USA - Miami - leporelló - 1950 (00)

USA – Miami – leporelló – 1950

USA - Miami - leporelló - 1950 (01) USA - Miami - leporelló - 1950 (02) USA - Miami - leporelló - 1950 (03) USA - Miami - leporelló - 1950 (04)

USA - Miami - leporelló - 1950 (06)

Hurrá, nyaralunk!

Olasz ff fotólap, ismeretlen kiadó, ismeretlen fényképész. Helyszín: a velencei Lido. A képen fürdőzők, főleg gyerekek, és néhány szülő. Szép felvétel, pontos és kanonikus képi beállítás. A horizont vonala tökéletesen párhuzamos a kép széleivel. E vonal fölé csak egy talpig felöltözött gyerek feje emelkedik ki. Ő nem fürdik, csak szemlél, kikandikál a kompozícióból, és többlet tartalommal tölti meg azt. Ügyes megoldás a sréhen fotózott part is, a közeli tömeggel, mely hosszú perspektívát ad a képnek, és azt az érzetet kelti, hogy mi is ott vagyunk, lábunkat nyaldossa a tenger.  Az égen néhány kósza pamacs. Tiszta, nyári idő van. Az árnyékok elárulják, hogy a nap keletről süt, még délelőtt van, a gyomrok még üresek, ebédig nyugodtan lehet pancsolni. Ilyen volt egy pillanat, 1920-ban, az Adria északi partján.

ITA - Lido di Venezia - fürdőzők - 1920

ITA – Lido di Venezia – fürdőzők – 1920

Antwerpen 3D

Az alábbi képeslap igazi különlegesség. A helyszín Belgium, Antwerpen (Anvers) városa. A képe(ke)n a városi kikötő látható. Két fotó van egymás mellett, melyek első látásra azonosnak tűnnek, ha azonban jobban megnézzük a képek között van egy kis eltolás (persze szándékosan). Ez egy ún. sztereó-fotó. Manapság újra kezd divatba jönni. Ennek a technikának az a lényege, hogy háromdimenziós illúziót keltsen. Persze ehhez szükségünk van egy megfelelő készülékre, egy 3D-s képnézőre, egy kétlencsés szerkezetre, mely megfelelő távolságra helyezi a képet, és ezáltal egy képet látunk, melyben bizonyos részletek “kiugranak” a képsíkból.

Belgium - Antwerpen, sztereó-fotó (heliotipia) - 1900 eleje

Belgium – Antwerpen, sztereó-fotó (heliotipia) – 1900 eleje

A képeslap sajnos nem futott, úgyhogy nem tudjuk a pontos évszámot, mégis valószínűsíthetjük, hogy az 1900-s évek elejéből származik. Párizsban nyomtatták (Héliotypie E. Le Deley). A képfelirat: 21. Anvers – L’Embarcadére flottant et le Steen (Musée d’Antiquités), a sorszámból arra következtethetünk, hogy ez egy sorozat, és minimum 21 darabja volt.

Off-line utalás Isztambulból

Török levelezőlap (UPU), dombornyomású különleges díjjeggyel, valamint felülvizsgálati pecséttel. Isztambulból Budapestre utazott 1914-ben.

Levelezőlap - Isztambul-Budapest, átutalás - 1914 (a)

Levelezőlap – Isztambul-Budapest, átutalás – 1914 (a)

Levelezőlap - Isztambul-Budapest, átutalás - 1914 (b)

Levelezőlap – Isztambul-Budapest, átutalás – 1914 (b)

 

%d blogger ezt kedveli: