Category Archives: ITA

Hurrá, nyaralunk!

Olasz ff fotólap, ismeretlen kiadó, ismeretlen fényképész. Helyszín: a velencei Lido. A képen fürdőzők, főleg gyerekek, és néhány szülő. Szép felvétel, pontos és kanonikus képi beállítás. A horizont vonala tökéletesen párhuzamos a kép széleivel. E vonal fölé csak egy talpig felöltözött gyerek feje emelkedik ki. Ő nem fürdik, csak szemlél, kikandikál a kompozícióból, és többlet tartalommal tölti meg azt. Ügyes megoldás a sréhen fotózott part is, a közeli tömeggel, mely hosszú perspektívát ad a képnek, és azt az érzetet kelti, hogy mi is ott vagyunk, lábunkat nyaldossa a tenger.  Az égen néhány kósza pamacs. Tiszta, nyári idő van. Az árnyékok elárulják, hogy a nap keletről süt, még délelőtt van, a gyomrok még üresek, ebédig nyugodtan lehet pancsolni. Ilyen volt egy pillanat, 1920-ban, az Adria északi partján.

ITA - Lido di Venezia - fürdőzők - 1920

ITA – Lido di Venezia – fürdőzők – 1920

Reklámok

Autós álmok és álomautók

Az alábbi 7 képeslap közös nevezője az autó. Az első képeslapon egy karton-autó látható. Egyedi fotólap, családi kirándulás a Hüvösvölgyben, majd Keller úrnál fényképezés, a volánnál persze a legkisebb ugrifüles.

HU - Hüvösvölgyi emlék (autós-lap) - 1931

HU – Hüvösvölgyi emlék (autós-lap) – 1931

Most pedig következzenek a valódi autók. Opelek, Fordok… szebbnél szebb klasszikusok az 1930-as évekből.

HU - Kékes-szálló a Mátrában (autók) - 1931

HU – Kékes-szálló a Mátrában (autók) – 1931

AUT - Grossglockner - parkoló autók - 1937

AUT – Grossglockner – parkoló autók – 1937

AUT - Wiener Messe (autók) - 1940

AUT – Wiener Messe (autók) – 1940

Végezetül ugorjunk egy nagyot (nagyon nagyot), és lássuk az utak mai császárát, a Lamborghinit. Íme 3 reklám-képeslap 2011-ből.

ITA - Lamborghini raklám-lapok - 2011 (1)

ITA – Lamborghini reklám-lapok – 2011 (1)

ITA - Lamborghini raklám-lap - 2011 (2)

ITA – Lamborghini reklám-lap – 2011 (2)

Fénykép helyett

Nyár van, nyaralóidő. Ma már természetesnek tartjuk, hogy amikor valahova elutazunk, fényképezőgépet viszünk magunkkal, vagy a mobilunkkal készítünk fotókat. A két világháború között – bár volt fényképezőgép, sőt divatos hobby-tevékenység volt a fotózás – egyáltalán nem volt szokványos fotó-apparátot csomagolni a bőröndbe. Sokkal gyakoribb volt a képeslapvásárlás. Gyakran előfordult, hogy az utazók nem adták fel a lapokat, meg sem írták, hanem az út során megvett képeslapokat albumba rakták, fényképek helyett. Ebben a bejegyzésben egy ilyen gyűjteményt mutatunk be, mely hagyatékból került elő.

A desztináció: Olaszország. Hogy szokványos uticél? Nos, igen, de a képeken látható városok egyáltalán nem mondhatók szokványos turista-látványosságnak. A 34 képből álló mini-gyűjteményben nem szerepel sem Róma, sem Firenze vagy Velence, hanem: Auronzo, Bolzano, Castel Toblino, Ferrara, Montepulciano, Orvieto, Pinzolo, Ravenna, Rimini és Verona.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Csodálatos képek. A sorozat képeinek zöme ún. fotólap, vagyis valódi fénykép. Az ilyen típusú lapok virágkora az 1920-30-as években volt. A fenti képek mindegyik e korból származik, sajnos csak néhányukról tudni, hogy pontosan mikor adták ki (zárójelben olvasható). A sorozat egyik szépséghibája éppen ez – mivel a lapok megíratlanok – nem tudjuk ki vásárolta őket, sem azt, hogy mikor. A képeslapok hátoldalán szereplő legkorábbi dátum: 1925, a legkésőbbi: 1938. Feltételezhetjük, mivel egy hagyatékból való minden lap, hogy egy 1938-as utazás során vásárolta valaki, de könnyen lehet, hogy több utazás termése a fenti album.

A rondábbik szépséghiba – szó szerint – hogy a képeslapok tulajdonosa mindegyiket megrongálta, egészen pontosan levágta a széleket, helyenként igen otrombán. Erre az késztethette, hogy a nagyméretű képeslapok nem passzoltak az albumba, amit vásárolt. Mindenesetre nagy kár, mert némelyik darab igen ritka (RR) és ma elég sokat érne, így viszont csak eszmei értékük van!

Szóval a képeslap némelyike valódi fénykép volt, és nem csak technikailag, hanem a funkcióját tekintve is gyakran csak fénykép maradtak. CSAK! Mert a képeslap nem fénykép, annál sokkal több, lehet… ha…

Ezt a mondatot inkább Forgách András fejezze be, aki a Végtől végig a Terézvároson című könyvben ezt írja: “Egy túl szép, túl tökéletes fotográfia talán nem is alkalmas képeslapnak, mert ha megveszem, ha leemelem a pörgethető állványról, utána azonmód irigy leszek rá, és nem küldöm el, hanem megtartom magamnak, miáltal megfosztom létezése értelmétől. Az ideális képeslap, a tökéletes képeslap arra való, hogy útnak induljon, a jó képeslap a ráírt szöveggel együtt érvényes, a címzéssel, az odafirkantott dátummal; az eszményi képeslap személyes holmi, van valami embermeleg a tapintásában, elfér a belső zsebben: emberi kezek, ügyes vagy ügyetlen ujjbegyek között, mancsokba, bugyrokba, oldaltáskában lapuló gumírozott levélkötegekbe szorulva, postai futószalagok, hajók gyomra, repülőgépek raktere, egész földrészek után, napok vagy hetek elteltével kerül egy másik ember kezébe, azután kézről-kézre jár; egy jó képeslappal elhenceg az ember, és néhány ráfirkantott szó, a kép, a történet részévé változik (…)”.

Róma – 1900

A XX. század, a mai ember számára, a vér évszázada. Kegyetlen háborúk és diktatúrák krónikája. Elődeink nem erre számítottak, 1899-ben mindenki abban reménykedett, hogy az új évszázad jót hoz és elmossa a feszültségeket. Ezt remélte XIII. Leó pápa is, aki meghirdette az 1900-as Szentévet, és ezt remélték azok a gyűjtők is, akik a neves alkalomra kiadott képeslap-sorozatokat lázasan vásárolták és postázták.

Roma_sorozat_(allo)_1900

1. kép – A Szentévre kiadott 3 képeslap – balról jobbra: Róma, Pallas templom; XIII. Leó pápa; Róma, Titus diadalíve, háttérben a Colosseum

Mindhárom képen jól megfigyelhető egy aranyszínű, kör alakú embléma, melyben azt olvashatjuk: “Jesus Christus Deus Homo; vivit, regnat, imperat, MDCCCC“. Ez a logó megtalálható minden képeslapon, melyet a Comité International engedélyével a Szentév alkalmából bocsátottak ki. A lapok hátoldali mintáját is egységesítették, a kor szecessziós ízlésének megfelelően, csodálatosan szép floreális mintával (lásd: 2. kép).

Roma_Arco-Tito_(hatoldal)_1900

2. kép – Comité International, puor l’émission des cartes postales commémoratives á l’occasion de l’Anne Sainte, 1900, Rome

A képeslap-sorozatok mindig vonzották a gyűjtőket, és a kiadók is biztos anyagi megtérülésre számíthattak egy-egy sorozat forgalmazása nyomán. A fenti kép jobb oldalán olvasható a kiadó neve: F.lli Armanino – Flli. Benzo – Genova.  E két genovai testvérpár az alkalomból 50 képeslapot adott ki, de nem ők voltak az egyedüliek.

Nézzünk meg egy megírt képeslapot. Az 1. képre kattintva, a nagyításban  megfigyelhetjük a pápa arcmása mellett egy pecsét nyomát. Kicsit elmosódott, de kiolvasható: Milwaukee (USA), JAN 20 (1900). A 3. kép ennek a lapnak a hátoldalát mutatja, melyből kiderül a feladás ideje.

Roma_sorozat_Milwaukee_(hatoldal)_1899

3. kép – XIII. Leó pápa képeslap hátoldala, 1899. XII. 24.

A feladás pontos helye és ideje: Róma, Vasútállomás, 1899. december 24. (egy gyűjtő ki is emelte a képeslapon ceruzával, németül). Ez egy felbecsülhetetlen értékű lelet. Nem pusztán azért, mert kiderül, hogy a századfordulón Olaszországból Amerikába majdnem egy hónapot vett igénybe a postai kézbesítés; sokkal inkább azért, mert az adott esemény időpontjában adták fel a lapot. A pápa ugyanis pontosan 1899 karácsonyán nyitotta meg ünnepélyesen a Szentévet.

További képeslapok a sorozatból:

4. kép - Róma 1900-as sorozat, fentről lefelé: A Jeruzsálemi Szent Kereszt templom belseje; a "Colonna" tér; Guercino festménye: Hitetlen Tamás

4. kép – Róma 1900-as sorozat, fentről lefelé: A Jeruzsálemi Szent Kereszt templom belseje; a “Colonna” tér; Guercino festménye: Hitetlen Tamás

Zárásként, következzék egy igazi klasszikus kép: a Colosseum.

ITA - Roma: Anfiteatro Flavio, Colosseo - 1900 (a)

ITA – Roma: Anfiteatro Flavio, Colosseo – 1900 (a)

A fenti lap hátoldala (Róma 1900.XI.29 - Gölniczbánya XII.20.)

A fenti lap hátoldala (Róma 1900.XI.29 – Gölniczbánya XII.20.)

A szöveg átirata: “Kedves Ilonkám! Ime! megérkeztem ide Itáliának örök kék ege alá a klasszikus földre. Mily fenséges, mily szép. Róma az úgy nevezett örök város. Európának egyik legrégibb és a világ egyik legérdekesebb városa. Ez itt a Colosseum melyet még Krisztus születése előtt építettek (inkább Kr.u. 79-ben, a szerk.). Párisi régi lakásomat felmondtam és ha majd néhány nap mulva visszatérek majd másikat bérelek. Most idő és helyszűke miatt csak annyit ha majd visszaérek Párisba mihelyst időm lesz egy kimerítőbb levéllel felkeresem kedves szüleinket. Most Isten veled, üdv valamennyiötöknek, csókol szerető bátyád Lajos, üdvözlöm Antony bácsit!”

%d blogger ezt kedveli: