Category Archives: Kulturális háttér

A Párizsi, tűzvész után

Na, ez tipikusan olyan történet, melyet a jól tájékozott pestiek ismerni vélnek. Pedig nem. Azt jól tudják, hogy a mai Párizsi Nagyáruház nem azonos az eredeti épülettel. Azt is jól tudják, hogy az eredeti leégett. Azt viszont nem tudják jól, hogy ez az épület a Ferenciek terénél volt. Három képeslap segítségével igyekszünk rekonstruálni a történteket.

HU - Budapest - Klotild paloták (Winkle reklámlap) - 1900

HU – Budapest – Klotild paloták (Winkle reklámlap) – 1900

A fenti képeslapot 1900-ban adták fel. A képen a Klotild paloták láthatók, a jobboldali építése még nem fejeződött be. Az Erzsébet-híd még sehol. A kép jobb oldalán megfigyelhetünk egy alacsony épületegyüttest (nem látszik az egész), melyet ez a reklámlap Párisi házként jelöl meg. Ebben az épületben található Winkle Nándor üzlete. Ez eredetileg a Brudern-ház volt, melyet csak később neveztek Párisinak, még később Párizsi udvarnak. Az épületegyüttes valóban áruházként működött, ez a név- és funkció-azonosság adott okot a későbbi félreértéseknek.

A Párizsi Nagyáruház elődje, melynek tulajdonosa Goldberger Sámuel Gottlieb volt, az a régi Kerepesi (ma Rákóczi) út és a Klauzál utca sarkán állt. Ez az épület egyébként ma is áll. Így nézett ki a tűzvész után:

HU -BP- Párisi nagyáruház (leégett) - 1903

HU -BP- Párisi nagyáruház (leégett) – 1903

A szörnyű tűzeset áldozatokat is követelt, tizennégyen haltak meg, többen megsebesültek. Drámai a levélíró megjegyzése a bal felső sarokban: “Innen ugrottak le“. A tragédia 1903. augusztus 4-én történt (ma 110 éve!), a fenti képeslapot augusztus 30-án adták fel, mindössze 26 nappal később! Hihetetlen, mint ahogy az is (legalábbis mai szemmel), hogy ilyen témájú képeslapot kiadtak és postáztak.

Az áruház tulajdonosa nem sokáig siránkozott, hamarosan új házat vásárolt, az Andrássy úton. Hét évvel később megnyitotta kapuit az új Párizsi Nagyáruház.

HU - Budapest - Párisi Nagyáruház - 1915

HU – Budapest – Párisi Nagyáruház – 1915

Ezt az épületet már jól ismerjük, igaz régi-új nevét ismét meg kellett tanulnunk, hiszen éveken át Divatcsarnoknak hívtuk.

Aki szeretne még többet megtudni erről a történetről, kattintson ide!

Reklámok

Podmaniczky születésnapjára

Száztizenkilenc éve, 1824. június 20-án született Pesten, Podmaniczky Frigyes. Anyja a szász miniszterelnök magyarul ugyan nem tudó, de magyarul érző lánya volt. Frigyes az 1840-es években hosszabb európai utazást tett, 1847-ben Kossuth “kampányfőnöke” volt. A szabadságharcban huszárkapitányként szolgált, a vereség után büntetésből közlegénynek sorozták be, Tirolban naponta fehér kesztyűben olajozta a kocsikerekeket. 1850-ben hazatérve döbbent rá Pest-Buda elmaradottságára. Az abszolutizmus idején, birtokán, szépirodalommal foglalkozott, és futárszolgálatot teljesített az emigráció számára. A család közben tönkrement, Podmaniczky egy szerény lakást bérelt a Kerepesi úton s újságcikkekből tartotta fenn magát. 1869-től Tisza Kálmán közbenjárására az Észak-Keleti Vasútnál személyügyi főnök, majd az Adria biztosító társaság elnöke lett. 1873-től 32 éven át a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökeként (elnöke sosem volt a testületnek) ő felügyelte a Nagykörút és a Sugár-út (az Andrássy-út) és az Operaház építését – utóbbihoz a telket is ő szerezte, sőt olykor maltert is kevert. Ezekben az években épült ki a Duna-part és a Várkert-bazár, létesült három Duna-híd s a kontinens első földalattija. 1875-85 között a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa, 1867-1906 között kormánypárti képviselő, 1889-től megszűnéséig a Szabadelvű Párt elnöke is volt. Rengeteg tisztséget viselt, sokrétű tevékenysége csak Széchenyiével vethető össze. Meghatározó szerepet játszott Budapest világvárossá fejlesztésében, különösen a kertek, sétányok és a fásítás híve volt. Rendezési elképzeléseibe beletartozott a tisztaság és rend, a vízvezeték és csatornázás, a közlekedés szabályozása és a vásárcsarnokok. Budapest számos szobrát ő kezdeményezte s már akkor szót emelt a főváros kerületi széttagoltsága ellen. A népszerű “kockás báró” (jellegzetes öltözéke miatt ragadt rá ez a név) mindig agglegény maradt, bár nagy hódolója volt a szépnemnek. 1887-88-ban adta ki emlékiratait, s bár regényei ma már csak irodalomtörténeti érdekességek, írásaiért lett 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az észak-déli metró Arany János utcai állomásánál kialakult teret 1982-ben nevezték el róla, a rendszerváltás után utcáját is visszakapta – bár ez eredetileg nagybátyja, László tiszteletére kapta a nevét. Szintén róla nevezték el a főváros közép távú fejlesztési programját Podmaniczky-tervnek. (Forrás: MTI)

Az alábbi levelezőlap 1894-ből való, hátoldalán olvasható a Belvárosi Polgári Kör meghívója. A tag-találkozó célja, hogy Podmaniczky Frigyest felköszöntsék 70. születésnapja alkalmából.

Levelezőlap - Belvárosi Polgári Kör - 1894 (a)

Levelezőlap – Belvárosi Polgári Kör – 1894 (a)

Levelezőlap - Belvárosi Polgári Kör - 1894 (b)

Levelezőlap – Belvárosi Polgári Kör – 1894 (b)

Íme egy részlet Bölöny József Klubélet a magyar fővárosban 1827-1944” című írásából: (…) “Szintén a polgári jellegét hangsúlyozta ki már a nevében is a Józsefvárosi Keresztény Polgárok Köre (VIII. Tavaszmező utca 6.) és főként a Belvárosi Polgári Kör, melyet a Szabadelvű Párt IV. kerületi (belvárosi) szervezetének és helyzetének megerősítésére alapított 1892-ben Podmaniczky Frigyes báró országgyűlési képviselő. Első klubhelyisége a Váci utca 14. számú házban volt, 1903 óta az Eskü tér 8. szám alatt (ma: Március 15. tér) működött. Elnöke Láng Lajos volt, taglétszáma az alakuláskor 220 fő. Politikai befolyására jellemző, hogy a Szabadelvű Párt, majd az ellenzéki koalíció bukása után tagjai sorából alakult meg a Nemzeti Munkapárt törzsgárdája, melynek vezére Tisza István gróf volt az 1910–1918. évi országgyűlésben.”

A képeslapok mesélnek

Kedves Olvasó! Ez a blog ma 1 éves. Alkalomhoz illően, és a címhez méltóan, olyan különleges lapokat mutatunk be, melyek mesélnek a múltról. Mesélnek arról hogyan éltünk, illetve hogyan éltek elődeink. Mesélnek a hétköznapokról.

Az egyszerűség kedvéért haladjunk kronológiai sorrendben. Az első lap egy ún. nyomtatvány-lap, feladója Hajnal Lajos szén-nagykereskedő. A Feladás dátuma: 1915. A lap 2 részből áll: a tényleges levelezőlapból, melynek hátoldalán egy nem mindennapi reklám-szöveg olvasható (érdemes kinagyítani), valamint egy válasz-levlapból, mely egyben megrendelőlap is.

HU - Hajnal Lajos kőszén-nagykereskedő nyomtatvány-lapja - 1915 (a)

HU – Hajnal Lajos kőszén-nagykereskedő nyomtatvány-lapja – 1915 (a)

HU - Hajnal Lajos kőszén-nagykereskedő nyomtatvány-lapja - 1915 (b)

HU – Hajnal Lajos kőszén-nagykereskedő nyomtatvány-lapja – 1915 (b)

A következő lapot 1926-ban adták fel. Első ránézésre csak egy klasszikus katonai képeslap. A fényképen egy álcázott tüzérségi ágyú látható: Hofmann cs. és kir. altábornagy hadtestje… Löveg repülők ellen.

HU - Csekk, pénz az érettségire (militária lapon) - 1926 (a)

HU – Csekk, pénz az érettségire (militária lapon) – 1926 (a)

Megíratlanul is értékes darabja lehetne egy gyűjteménynek, de a hátoldala sokkal érdekesebb dolgokat tartogat számunkra. Picit elmosódva, a bélyeg szélén, a BNV (Budapesti Nemzetközi Vásár) propaganda-pecsétjét fedezhetjük fel. A képeslapot a Hadsegélyező Hivatal adta ki. A szöveges üzenet a legérdekesebb most számunkra, egy hétköznapi üzenet, mely mára kultúrtörténeti dokumentum: “Kedves Zoltán bácsi! F. hó 25-ig mindnyájunknak be kell fizetni az érettségi díjat, amely 270.000,- K. Nekem azonban csak 70.000 k-ra van szükségem, mert úgy volt, hogy csak 200.000 k. lesz és ezt az összeget megkaptam még márciusban Jolán nénitől. Azonban most hogy felemelték, még 70.000 k-t kell ráfizetni, azért nagyon szépen kérem Zoltán bácsit, hogy ezt az összeget 25-ig az intézetünkbe elküldeni szíveskedjék. Kezeit csókolja, Miklós“.

Sajohelyi Zoltán (Zoltán bácsi) nem csak 70-et, hanem 100.000,- koronát küldött Ferencz Miklós gymnáziumi tanulónak; és az utalványcsekk feladó vevényét is gondosan megőrizte, hozzákapcsolta a képeslaphoz (c).

HU - Csekk, pénz az érettségire (militária lapon) - 1926 (b)

HU – Csekk, pénz az érettségire (militária lapon) – 1926 (b)

HU - Csekk, pénz az érettségire (militária lapon) - 1926 (c)

HU – Csekk, pénz az érettségire (militária lapon) – 1926 (c)

A harmadik képeslap (1935-ből) egy ún. egyedi fotólap. A feladó lefényképeztette a saját beteg-igazoló kartonját, majd elküldte az ügyvédjének, a következő szöveggel: “Igen Tisztelt Ügyvéd Úr! A betegségi igazolvány, valamint annak már közreadott I-es példánya, és a fedlapról készült fénykép: készült 1932 november elején, közvetlenül szolgálatba lépésem előtt. Az eredeti példányt elvették. Ha azon az adatok nem ugyanezek, úgy okmány-hamisítás történt. Tisztelettel… Ferenc“. (Egy megjegyzés: a lapon nincs bélyeg, valószínűleg borítékban, lezárva küldték el a címzettnek).

HU - betegség-iagzolás ügyvédnek - 1935 (a)

HU – betegség-iagzolás ügyvédnek – 1935 (a)

HU - betegség-iagzolás ügyvédnek - 1935 (b)

HU – betegség-igazolás ügyvédnek – 1935 (b)

Zárásként következzék egy újabb nyomtatvány-lap az 1930-as évekből. Témája: a távbeszélő-állomás áthelyeztetése, valamint az új kapcsolási szám (telefonszám) közlése a címzettel. A lapot a M. Kir. Posta Távbeszélő Propaganda irodája adta ki.

HU - telefon áthelyezése, nyomtatvány-lap - 1930-s évek (a)

HU – telefon áthelyezése, nyomtatvány-lap – 1930-s évek (a)

HU - telefon áthelyezése, nyomtatvány-lap - 1930-s évek (b)

HU – telefon áthelyezése, nyomtatvány-lap – 1930-s évek (b)

Kedves Olvasó! Köszönet amiért olvasod ezt a blogot, látogass ide máskor is!

Kellemes húsvéti ünnepeket

Kellemes Húsvéti Ünnepeket! Romantikus képeslap, feladás éve: 1932.

Húsvéti üdvözlő-lap 1932-ből

Húsvéti üdvözlő-lap 1932-ből

A bal sarokban olvasható a gyártó logója (CEKo), valamint a kártya sorszáma (kódja): 2027. Elképesztő mennyiség! A kép alapja valódi fénykép, melyet utólag színeztek – vitatható ízléssel. Az egész kompozíció egy másik kor esztétikájának felel meg. Érdemes aláhúzni egy aprócska részletet, a férfi csak kellék. Minden ki van színezve, a nő, a virágok, a tojások, a háttérben a fészek, még a felirat is, minden de minden… csak a férfi nem.

Na, fordítsuk meg ezt a lapot, hisz nem csak a kép mesél, hanem az írás is.

Udvozlo_Husvet_1932_(hatoldal)

A fenti üdvölő-lap hátoldala

Az üzenet elég sablonos: “Drága Mancikám kellemes husvéti ünnepekt kívánok és jó mulatást ha nem fogunk találkozni. Én mindenesetre lemegyek hétfön talán előb is. sz.cs. (számtalanszor csókol) Jani“… Bla-bla-bla… júj, micsoda helyesírás! Mindegy, most kivételesen nem az üzenettel foglalkozunk, hanem a címzéssel.

A cím (helyesen írva): Kispest, Wekerle telep, Balassa köz 3. Na és? — És, a pecséten azt olvashatjuk, hogy a feladás helye: Pesterzsébet. ÉS? — Nos, ha ma adnánk fel a képeslapot, akkor a cím ez lenne: 1192 Budapest, Balassa köz 3. (ma is létezik ez az utca); valamint a pecséten is az szerepelne, hogy Budapest!

Amikor ezt a képeslapot feladták (1932) Budapestnek már 14 kerülete volt a korábbi 10 helyett, de még nem született meg az ún. “Nagy-Budapest“, amely 1950-ben alakult, január elsejei hatállyal. Ekkor számos megyei várost és nagyközséget csaptak hozzá (szó szerint) a fővároshoz. Kispest és Pesterzsébet egyaránt megyei város volt, egészen pontosan Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye városai. Kispest a főváros XIX. kerülete lett, Pesterzsébet pedig – Soroksár nagyközséggel együtt – a XX. kerület. A két szomszédos város budapesti külvárossá emelkedett (vagy süllyedt?).

Egyszóval Jani és Mancika városszomszédok voltak. Ki tudja megélték-e, hogy mindketten budapestiek legyenek? Egyáltalán folytatódott-e a románc? Túlélték vajon a világháborút? Nem tudjuk, legfeljebb reméljük…

%d blogger ezt kedveli: