Category Archives: Levelezőlapok

Isten éltessen Budapest!

Ma 140 éves Budapest. Isten éltesse fővárosunkat! Alkalomhoz illően következzék egy levelezési lap 1873-ból, melyet – még Pesten adtak fel.

HU - Pest-Magdeburg - 1873 (a)

HU – Pest-Magdeburg – 1873 (a)

HU - Pest-Magdeburg - 1873 (b)

HU – Pest-Magdeburg – 1873 (b)

Reklámok

Azt mondják: jól vagyok!

Különleges, első világháborús tábori posta, 1917-ből. A levelezőlapra  egy sablonszöveget nyomtattak: EGÉSZSÉGES VAGYOK ÉS JÓL ÉRZEM MAGAMAT, valamint azt, hogy ezen a levelezőlapon mást nem szabad közölni. Ráadásul mindezt 9 nyelven (németül, magyarul, olaszul, románul, lengyelül, oroszul, csehül, és 2 további szláv nyelven).

HU - Kuk tábori posta (9 nyelvű) - 1917 (a)

HU – Kuk tábori posta (9 nyelvű) – 1917 (a)

A levelezőlap egyébként osztrák gyártmány. A lap hátulján látszik, hogy a feladó valóban nem írt le semmi mást, csak a nevét, rendfokozatát (zászlós), ezredének a számát, valamint a tábori posta számát (361). Ha megszegte volna a rendelkezést, akkor egész egyszerűen lapját nem továbbítják a címzetthez. Sajnos kicsit elmosódott és halvány, de azért látszik a K.u.k. ellenőrző bélyegző (vagyis a lapot cenzúrázták).

HU - Kuk tábori posta (9 nyelvű) - 1917 (b)

HU – Kuk tábori posta (9 nyelvű) – 1917 (b)

Nem tudunk többet erről a katonáról. Tényleg egészséges volt? Nem tudjuk, hiszen mást nem írhatott. Valóban jól érezte magát? Egy háború kellős közepén? Nem valószínű.

Csupán egy dolgot tudunk biztosan, a levlap feladásának napján (1917.x.19.) még életben volt. A címzett is csak ennyiről értesülhetett bizonyosan…

Podmaniczky születésnapjára

Száztizenkilenc éve, 1824. június 20-án született Pesten, Podmaniczky Frigyes. Anyja a szász miniszterelnök magyarul ugyan nem tudó, de magyarul érző lánya volt. Frigyes az 1840-es években hosszabb európai utazást tett, 1847-ben Kossuth “kampányfőnöke” volt. A szabadságharcban huszárkapitányként szolgált, a vereség után büntetésből közlegénynek sorozták be, Tirolban naponta fehér kesztyűben olajozta a kocsikerekeket. 1850-ben hazatérve döbbent rá Pest-Buda elmaradottságára. Az abszolutizmus idején, birtokán, szépirodalommal foglalkozott, és futárszolgálatot teljesített az emigráció számára. A család közben tönkrement, Podmaniczky egy szerény lakást bérelt a Kerepesi úton s újságcikkekből tartotta fenn magát. 1869-től Tisza Kálmán közbenjárására az Észak-Keleti Vasútnál személyügyi főnök, majd az Adria biztosító társaság elnöke lett. 1873-től 32 éven át a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökeként (elnöke sosem volt a testületnek) ő felügyelte a Nagykörút és a Sugár-út (az Andrássy-út) és az Operaház építését – utóbbihoz a telket is ő szerezte, sőt olykor maltert is kevert. Ezekben az években épült ki a Duna-part és a Várkert-bazár, létesült három Duna-híd s a kontinens első földalattija. 1875-85 között a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa, 1867-1906 között kormánypárti képviselő, 1889-től megszűnéséig a Szabadelvű Párt elnöke is volt. Rengeteg tisztséget viselt, sokrétű tevékenysége csak Széchenyiével vethető össze. Meghatározó szerepet játszott Budapest világvárossá fejlesztésében, különösen a kertek, sétányok és a fásítás híve volt. Rendezési elképzeléseibe beletartozott a tisztaság és rend, a vízvezeték és csatornázás, a közlekedés szabályozása és a vásárcsarnokok. Budapest számos szobrát ő kezdeményezte s már akkor szót emelt a főváros kerületi széttagoltsága ellen. A népszerű “kockás báró” (jellegzetes öltözéke miatt ragadt rá ez a név) mindig agglegény maradt, bár nagy hódolója volt a szépnemnek. 1887-88-ban adta ki emlékiratait, s bár regényei ma már csak irodalomtörténeti érdekességek, írásaiért lett 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az észak-déli metró Arany János utcai állomásánál kialakult teret 1982-ben nevezték el róla, a rendszerváltás után utcáját is visszakapta – bár ez eredetileg nagybátyja, László tiszteletére kapta a nevét. Szintén róla nevezték el a főváros közép távú fejlesztési programját Podmaniczky-tervnek. (Forrás: MTI)

Az alábbi levelezőlap 1894-ből való, hátoldalán olvasható a Belvárosi Polgári Kör meghívója. A tag-találkozó célja, hogy Podmaniczky Frigyest felköszöntsék 70. születésnapja alkalmából.

Levelezőlap - Belvárosi Polgári Kör - 1894 (a)

Levelezőlap – Belvárosi Polgári Kör – 1894 (a)

Levelezőlap - Belvárosi Polgári Kör - 1894 (b)

Levelezőlap – Belvárosi Polgári Kör – 1894 (b)

Íme egy részlet Bölöny József Klubélet a magyar fővárosban 1827-1944” című írásából: (…) “Szintén a polgári jellegét hangsúlyozta ki már a nevében is a Józsefvárosi Keresztény Polgárok Köre (VIII. Tavaszmező utca 6.) és főként a Belvárosi Polgári Kör, melyet a Szabadelvű Párt IV. kerületi (belvárosi) szervezetének és helyzetének megerősítésére alapított 1892-ben Podmaniczky Frigyes báró országgyűlési képviselő. Első klubhelyisége a Váci utca 14. számú házban volt, 1903 óta az Eskü tér 8. szám alatt (ma: Március 15. tér) működött. Elnöke Láng Lajos volt, taglétszáma az alakuláskor 220 fő. Politikai befolyására jellemző, hogy a Szabadelvű Párt, majd az ellenzéki koalíció bukása után tagjai sorából alakult meg a Nemzeti Munkapárt törzsgárdája, melynek vezére Tisza István gróf volt az 1910–1918. évi országgyűlésben.”

Off-line utalás Isztambulból

Török levelezőlap (UPU), dombornyomású különleges díjjeggyel, valamint felülvizsgálati pecséttel. Isztambulból Budapestre utazott 1914-ben.

Levelezőlap - Isztambul-Budapest, átutalás - 1914 (a)

Levelezőlap – Isztambul-Budapest, átutalás – 1914 (a)

Levelezőlap - Isztambul-Budapest, átutalás - 1914 (b)

Levelezőlap – Isztambul-Budapest, átutalás – 1914 (b)

 

Képes is, meg nem is

A képeslapok története körül van némi vita (ld. első az bejegyzésben: itt), annyit azonban megállapíthatunk, hogy először intézményesítették a levelezőlapot, majd később bővült a postai üzenetváltás palettája a sokszorosított képeslapokkal.

Egy dolgot nem tisztáztunk: miért nem ért véget a levelezőlapok kora? Két oka is van. Az első: a levelezőlapra több szöveget lehet írni, mert nagyobb az írható felület. A másik ok: a kreativitás, a rajzolási vágy. Ez utóbbira mutatunk 2 példát.

HU - Dunakömlöd - levelezőlap rajzzal - 1901 (a)

HU – Dunakömlöd – levelezőlap rajzzal – 1901 (a)

HU - Dunakömlöd - levelezőlap rajzzal - 1901 (b)

HU – Dunakömlöd – levelezőlap rajzzal – 1901 (b)

A fenti levelezőlapot Dunakömlödön adták fel 1901-ben, a címzett Kreszta Alfréd tanuló volt. A lap feladója nem csak üzenetet írt, hanem rajzzal is meglepte a címzettet, melyet szignózott is (B.V.).

A következő lap egy tábori postai levelezőlap. Ez egy speciális postai nyomtatvány, melyet kizárólag a szolgálatot teljesítő katonák vehettek igénybe. A tábori posta rendkívül fontos volt a sorkatonák és a fronton szolgáló bakák számára, mert ingyenes szolgáltatás volt, és minden esetben (helytelen címzés esetén is) eljuttaták a címzetthez. Így a katonák zökkenőmentesen tarthatták a kapcsolatot otthon maradt szeretteikkel.

HU - l-vh-s tábori posta, rajzzal (SzGy 425-a)

HU – tábori posta, rajzzal (SzGy 425-a) – 1900-s évek eleje

HU - l-vh-s tábori posta, rajzzal (SzGy 425-b)

HU – tábori posta, rajzzal (SzGy 425-b), 1900-as évek eleje

A fenti lapon nem szerepel semmilyen szöveges üzenet. Szabó Gyula honvéd csupán egy vicces rajzot küld Gyöngyösre, Szabó Irmuskának, aki valószínűleg a húga volt.

Első lapok, első gyűjtők (I. rész)

Mikor született az első képeslap? Vitás kérdés. A vitát gyakran áthatja a patriotizmus. Egy olasz portálon azt olvashatjuk, hogy az első képeslap a reneszánsz korában született, tehát Itáliában; az angol szaklapok Sir Henry Cole múzeumigazgatót tartják a szülőatyának, aki John Calcott Horsley-t kérte fel, hogy tervezze meg az első karácsonyi üdvözlő-lapot. Ez 1843-ban történt, Londonban. Magyarországon azt szeretjük kiemelni, hogy az első levelezőlap (még nem képes) 1869-ben jelent meg az Osztrák-Magyar Monarchiában. Az általánosan elfogadott szülőhely, mégis Németország, bár a dátum és a szerző nem egyértelmű. Egyesek a berlini Miesler elsőségét hangoztatják, aki 1796-ban kezdte árusítani képeslap formájú litográfiáit; mások August Schwarz oldenburgi kereskedőt tartják a képeslap atyjának, aki 1870-ben egy német levelező-lap bal felső sarkára egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta. Ez a legáltalánosabban elfogadott vélekedés.

Levelezési lap 1873-ból ( Pest-Magdeburg)

Levelezési lap 1873-ból ( Pest-Magdeburg)

Az első magyar képeslapok megjelenéséről nincs kétség. A pontos évszám: 1896, az alkalom az Ezredéves Kiállítás. A Magyar Királyi Posta egy 32 lapból álló sorozatot adott ki, íme egyik értékes darabja:

Budapest, Vajdahunyadvár, 1898

Bp. Az ezredéves orsz. kiállítás történelmi főcsoportja, kiadás éve: 1896

A képen látható épületegyüttest ma úgy ismerjük, mint a városligeti Vajdahunyadvárat. Ez a 21 épületből álló komplexum volt az Ezredéves kiállítás “szíve”. A szoros határidő miatt – valamint költségtakarékossági szempontokból – eredetileg ideiglenes jellegű anyagokból épült, főleg fából. A budapesti közönség annyira megszerette, hogy 1904-1908 között – az eredeti tervező, Alpár Ignác vezetésével – az együttest újjáépítették maradandó anyagokból. Ezért van az, hogy a képen látható eredeti nem mindenben egyezik a mai várral.

A képeslapon a várat 2 különböző nézetből láthatjuk. A 2 képet két különböző grafikus készítette, nevük kiolvasható. A déli oldal szignója: Morelli G.F.I., a nyugati oldal ábrázolója: Dörre I.

A lap külön érdekessége az üzenet, íme az átirata: “Édes Kisasszony! Igéretemhez híven írok, és egyszersmind küldök önnek több levelező-lapot, remélve, hogy ilyenek még nincsenek. Számtalan üdvözlettel maradok, Katinka”. Hopp, ez kulcsfontosságú információ. Bizonyíték arra, hogy a lapokat nem pusztán üdvözlés céljából küldték, hanem gyűjteményeket gyarapítottak.

A képeslapok gyűjtésére a következő részben visszatérünk, ezúttal a fenti lap hátoldalával zárjuk az első lapokról szóló történetet.

Budapest, Vajdahunyadvár, 1898 (hátoldal)

A fenti lap hátoldala, feladás dátuma: 1898

Az említett 32 lapból álló sorozat hátoldala ún. hosszú címzésű volt. A bélyeg előre nyomtatott volt. A bélyegző tökéletesen olvasható: Budapest, Főposta, (18)98 március 28. A címzett Krassa Camilla kisasszony, alatta a város: Loco? Nem, nem, a loco nem egy város, ez a latin kifejezés azt jeneti: helyben, vagyis a kisasszony budapesti volt. Reméljük örült a képeslapnak, ki tudja meg volt-e már neki és még mennyit gyűjtött élete során!? A következő részben már több konkrétumot megtudunk egy korabeli gyűjtőről…

(Felhasznált források/ irodalom: Budapest Antikvárium; Erős László: Képeslapok könyve; origo.hu; Numismatica Raponi; wiki)

%d blogger ezt kedveli: