Category Archives: MAGYARORSZÁG

Isten éltessen Budapest!

Ma 140 éves Budapest. Isten éltesse fővárosunkat! Alkalomhoz illően következzék egy levelezési lap 1873-ból, melyet – még Pesten adtak fel.

HU - Pest-Magdeburg - 1873 (a)

HU – Pest-Magdeburg – 1873 (a)

HU - Pest-Magdeburg - 1873 (b)

HU – Pest-Magdeburg – 1873 (b)

A gyermekek világnapja

Ma, szeptember 20-án, a GYERMEKEK VILÁGNAPJA van; melyet 1954 óta ünnepelünk, az UNICEF kezdeményezésére. Az ötletgazdák elsősorban az ún. fejlődő országok hátrányos sorsú gyermekeire próbálták felhívni a világ közvéleményét.

Sajnos nem csak ezekben az országokban éltek – és élnek – gyermekek nehéz sorban, és sajnos 59 év elteltével sem mondhatjuk el, hogy a problémát megoldottuk. Ettől még szabad hinni a csodákban, és ettől még érdemes küzdenünk a lehetetlennek tűnő problémák felszámolásáért!

Az alábbi képeslapot 1907-ben adták fel. Üzenete egyszerű, és szívszorító: Mentsük meg az elhagyott gyermekeket!

HU - Mentsük meg a gyermekeket - 1907

HU – Mentsük meg a gyermekeket – 1907

Rokonok

Ezen a képeslapon a finnugor nyelvcsalád topográfiája látható. A magyarok piros színnel vannak jelölve a térképen, nyelvrokonaink egyéb színekkel. A képeslap alján a finnugor népek vannak felsorolva (finnek, észtek, stb.), valamint az akkor aktuális lélekszámuk is fel van tüntetve. Ha hinni lehet az akkori statisztikáknak, 1949-ben összesen 22.871.400 ember beszélt finnugor nyelveken (ebben nincs benne a világon szórványban élők száma).

A képeslapot a Rokonnépek Intézete adta ki, felelős kiadó: Zongor Endre.

Finn-ugor népek - 1949

Finn-ugor népek – 1949

ASAP – 1899

Századfordulós, rajzolt litho képeslap. A képen egy hordár látható, sapkáján “Express” felirattal. Valószínűleg reklám-lap lehetett, sajnos az eredetileg rányomtatott szöveg nem látszik, utólag ragasztottak rá egy vinyettát, melyen ez olvasható: “A gép személyes elvitelét sürgősen kérem. Budapest, 1899. III. 14, Margit“.

Express küldemény- 1899

Express küldemény- 1899

Ágyúgyári templom

Győr, Gyárváros. Egyedi fotólap 1932-ből. A képen az ún. Ágyúgyári templom, mely a Mátyás téren áll a győri gyárvárosban, és Jézus Szentséges Szívének szentelték 1929-ben. A budapesti olvasóknak lehet olyan érzésük, hogy valami hasonlót már láttak valahol. Nem tévednek. A templom tervezője Árkay Aladár volt, az ő nevéhez fűződik a fasori evangélikus- és református templom tervezése is.

Győr, Ágyúgyári templom - 1932

Győr, Ágyúgyári templom – 1932

Győr, Ágyúgyári templom - 1932 (hátoldal)

Győr, Ágyúgyári templom – 1932 (hátoldal)

Sajnos az üzenet egy kicsit elmosódott, sőt egy óriási paca is éktelenkedik rajta, de azért jól olvasható: “Kedves Anyukáék – sikerült megszereznem az ágyúgyári templom fényképét, most elküldöm. Jól vagyok, nagyokat fürdőzöm, eddig negyvenszer voltam (!), de most úgy látszik esős idő jön. A gyárban (az ágyúgyárban?) nem sok újság van, talán kapunk valami kis állami rendelést az ősszel (ágyúkra?). Apuka otthon van már? Apuka és Anyuka kezeit csókolom, Klárikáékat is sokszor csókolom, Ernő“.

 

A Párizsi, tűzvész után

Na, ez tipikusan olyan történet, melyet a jól tájékozott pestiek ismerni vélnek. Pedig nem. Azt jól tudják, hogy a mai Párizsi Nagyáruház nem azonos az eredeti épülettel. Azt is jól tudják, hogy az eredeti leégett. Azt viszont nem tudják jól, hogy ez az épület a Ferenciek terénél volt. Három képeslap segítségével igyekszünk rekonstruálni a történteket.

HU - Budapest - Klotild paloták (Winkle reklámlap) - 1900

HU – Budapest – Klotild paloták (Winkle reklámlap) – 1900

A fenti képeslapot 1900-ban adták fel. A képen a Klotild paloták láthatók, a jobboldali építése még nem fejeződött be. Az Erzsébet-híd még sehol. A kép jobb oldalán megfigyelhetünk egy alacsony épületegyüttest (nem látszik az egész), melyet ez a reklámlap Párisi házként jelöl meg. Ebben az épületben található Winkle Nándor üzlete. Ez eredetileg a Brudern-ház volt, melyet csak később neveztek Párisinak, még később Párizsi udvarnak. Az épületegyüttes valóban áruházként működött, ez a név- és funkció-azonosság adott okot a későbbi félreértéseknek.

A Párizsi Nagyáruház elődje, melynek tulajdonosa Goldberger Sámuel Gottlieb volt, az a régi Kerepesi (ma Rákóczi) út és a Klauzál utca sarkán állt. Ez az épület egyébként ma is áll. Így nézett ki a tűzvész után:

HU -BP- Párisi nagyáruház (leégett) - 1903

HU -BP- Párisi nagyáruház (leégett) – 1903

A szörnyű tűzeset áldozatokat is követelt, tizennégyen haltak meg, többen megsebesültek. Drámai a levélíró megjegyzése a bal felső sarokban: “Innen ugrottak le“. A tragédia 1903. augusztus 4-én történt (ma 110 éve!), a fenti képeslapot augusztus 30-án adták fel, mindössze 26 nappal később! Hihetetlen, mint ahogy az is (legalábbis mai szemmel), hogy ilyen témájú képeslapot kiadtak és postáztak.

Az áruház tulajdonosa nem sokáig siránkozott, hamarosan új házat vásárolt, az Andrássy úton. Hét évvel később megnyitotta kapuit az új Párizsi Nagyáruház.

HU - Budapest - Párisi Nagyáruház - 1915

HU – Budapest – Párisi Nagyáruház – 1915

Ezt az épületet már jól ismerjük, igaz régi-új nevét ismét meg kellett tanulnunk, hiszen éveken át Divatcsarnoknak hívtuk.

Aki szeretne még többet megtudni erről a történetről, kattintson ide!

Anzikszomra míves bötüket kanyaríték

A képeslap több, mint egyszerű kép, vagy fénykép. Sokkal több. A kártyákra írt üzenetek legalább olyan fontosak, mint a képek témái. Fontos lehet, hogy ki írta, kinek, és persze az is, hogy mit. Most azonban kivételesen tekintsük el mindezektől, és csak az írást magát nézzük, ezeket a csodálatos kalligráfiai remekeket.

Budapest - Margit Plébánia - 1937

Budapest – Margit Plébánia – 1937

Budapest - míves kalligráfia - 1902

Budapest – míves kalligráfia – 1902

Róma - Gölniczbánya - 1900

Róma – Gölniczbánya – 1900

Japán - Tokió - UPU - 1877-1902 (a)

Japán – Tokió – UPU – 1877-1902 (a)

Örkény - I világháborús időszak

Örkény – I világháborús időszak

 

 

 

 

Egyéb papírrégiségek 12.

Tudom, tudom… ezzel a bejegyzéssel ki fogom verni a biztosítékot néhány gyűjtőnél. Azt fogják majd kérdezni, hogyan lehetséges az, hogy egy képeslapos blogban a maximum-lapokat “egyéb papírrégiségnek” titulálom?

Először is, a blogírás egy szubjektív és cenzúrázatlan műfaj, tehát vélekedhetek másként, és ezt leírhatom. Ettől persze nem baj, ha az ellentétes véleményemet alátámasztom. Megpróbálom. Kezdem egy olyan lappal, melyet “maximumképeslapnak tartok.

HU - Budapest, Zsinagóga - futott CM - 1981, 2008

HU – Budapest, Zsinagóga – futott CM – 1981, 2008

A fenti képeslapot 1981-ben adta ki a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, a bélyeg 2000-es, a postai (!) pecsét 2008-as. Ez egy Carte Maximum. Egyértelmű, hisz a képeslap témája (Dohány utcai zsinagóga) megegyezik a bélyegtémával, és a pecsét is helybeli (budapesti). Ez a lap azonban képeslap is, hisz betölti rendelteltetésszerű funkcióját, postán elküldték egy címzetthez (szöveges üzenettel együtt).

A klasszikus CM-k azonban alapvetően mások, mint a fenti lap. A nemzetközileg elfogadott francia szakszó (Carte Maximum) kártyát jelent, nem pedig képeslapot. A legtöbb CM nem is adható fel postán, én inkább bélyeggyűjtői különlegességnek tartom, olyasminek, mint az FDC. Íme néhány példa.

EP - CM - Szovjet-magyar űrrepülés - 1980

EP – CM – Szovjet-magyar űrrepülés – 1980

EP - CM - II János Pál - 1995

EP – CM – II János Pál – 1995

A II. János Pált ábrázoló lapon nem postai pecsét van, hanem egy alkalmi bélyegző, ez a lap nem futott. A Carte Maximumokból kiállításokat is szerveztek /szerveznek, íme egy hazai példa.

EP - CM - HU - Országos Carte Maximum Kiállítás (Rubik kocka VB) - 1983

EP – CM – HU – Országos Carte Maximum Kiállítás (Rubik kocka VB) – 1983

Számon tartunk sok sorozatot. Íme 2 magyar és 1 külföldi példa.

EP - Carte Maximum - HU - Budapest, Népstadion - 1953

EP – Carte Maximum – HU – Budapest, Népstadion – 1953

EP - Carte Maximum - HU - Balaton sorozat - 1968 (4 db)

EP – Carte Maximum – HU – Balaton sorozat – 1968 (4 db)

EP - CM sorozat - FL - Gyermekek éve - 1979

EP – CM sorozat – FL – Gyermekek éve – 1979

A fenti lichtensteini sorozathoz megvan az eredeti boríték. Ezt a három lapot így dobták piacra, ahogy a képen látszik. Filatelisták vásárolhatták meg. A lapok hátulján telioldalas leírás van, se hely se mód a postázásra.

A CM-k egyik sajátja egyébként az évfordulós kiadás és/ vagy különleges eseményre kibocsátott speciális kiadás (ebben is hasonlít az FDC-re). Zárásképpen következzék 2 ilyen lap, az egyik Ausztráliából, a másik Argentínából.

EP - Carte Maximum - Ausztrália - 1987

EP – Carte Maximum – Ausztrália – 1987

EP - Carte Maximum - Argentina - foci VB - 1978

EP – Carte Maximum – Argentina – foci VB – 1978

 

 

 

 

 

Cserebere

Amikor elkezdtem ezt a blogot írni, megfogadtam magamnak, hogy ez egy didaktika-mentes, szórakoztató napló lesz. Mégis, valahogy muszáj volt az elején kezdeni a történetet, ezért az első bejegyzéseimben az első képeslapokról, és az első gyűjtőkről írtam (ld.: itt és itt).

A képeslapok története elválaszthatatlan – és szinte egyidős – a kartofiliai gyűjtők történetével. Ez utóbbiaknak köszönhetjük, hogy ma is megcsodálhatunk réges-régi kártyákat. Ebben a bejegyzésben 2 olyan képeslapot mutatok be, melyeket kifejezetten gyűjtői céllal postáztak.

Budapest - Gellért-szobor (ICF) - 1930 (1)

Budapest – Gellért-szobor (ICF) – 1930 (1)

A fenti képeslap témája elég sablonos, a budapesti Gellért-szobor látható a képen, az Erzsébet-híd budai oldalán. Az előtérben két kalapos úriember, lezser tartásban bámul a kamerába. Kitartóan álltak ott, ennek bizonyítéka, hogy a hosszú exponálási idő miatt, ott maradt egy “nyughatatlan” ember szellemképe. A képen talán csak egy furcsaság van, a két bélyeg. Miért ide ragasztották? Miért nem a hátoldalra, ahova kell? Ha megfordítjuk a lapot, kiderül.

Budapest - Gellért-szobor (ICF) - 1930 (2)

Budapest – Gellért-szobor (ICF) – 1930 (2)

Ott a megoldás. Nézzék csak! A bal felső sarokban van egy 3 nyelvű pecsét, a szöveg szerint: a bélyeg a túloldalon van. A nemzetközi gyakorlatban ezt egy francia mozaikszóval is szokták jelölni (TCV). A másik piros pecsétből az is kiderül, hogy miért kellett így eljárni. Azért, mert a feladó – Dr. André Lázár – gyűjtő volt, az International Correspondence Federation (ICF) tagja. És Lázár úr azért küldte Tallinnba ezt a képeslapot Vladimir Egoranak, mert cserelapot remélt tőle; valamint azért így adta fel a lapot, mert a gyűjtők – ebben az időben – fila-lapokat gyűjtöttek (bélyeg és pecsét a frontoldalon).

Most lássunk egy másik példát, egy német lapot, melyet Neuhaldensleben-ben adtak fel, 1926. szeptember 9-én.

GER - Neuhaldensleben (Globus) - 1926 (1)

GER – Neuhaldensleben (Globus) – 1926 (1)

Most már könnyen ráismerünk a műfajra, ez is egy fila-lap. DE. Ez egy sokkal különlegesebb darab az előzőnél. Lássuk a hátoldalát.

GER - Neuhaldensleben (Globus) - 1926 (2)

GER – Neuhaldensleben (Globus) – 1926 (2)

A képeslap bal oldalára egy igen érdekes cimke van ragasztva. Ez kérem a GLOBUS nevű nemzetközi képeslap-gyűjtők egyesületének hivatalos cimkéje. Dombornyomású apró-nyomtatvány. Csodás, ritka darab.

A képeslapot Honoluluba küldték, és mivel a fogadó postahivatal pecsétje is jól olvasható, ki tudjuk számítani, hogy 19 nap alatt ért célba az üzenet Németországból Hawaiiba.

Az üzenet szövegéből is érdekes kiemelni néhány részletet. A Feladó örömét fejezi ki, hogy a Címzettel képeslapokat cserélhet a jövőben, és azt kéri, hogy a Címzett is hasonlóképpen járjon el a bérmentesítéssel (vagyis ragassza a bélyeget előre).

…….

A végére, engedtessék meg a szerzőnek egy kis dohogás. A fila-lapoknak egy hátránya van, általában a bélyeggyűjtők fiókjaiban szunnyadnak. Kedves Gyűjtőtársak! Legyetek nagyvonalúak és feddjétek fel a lapjaitokat! Hisz tudjátok, semmit sem viszünk magunkkal…

 Kapcsolódó témák: Beduin lányok – 1930, Berlini állatkert – 1956.

Azt mondják: jól vagyok!

Különleges, első világháborús tábori posta, 1917-ből. A levelezőlapra  egy sablonszöveget nyomtattak: EGÉSZSÉGES VAGYOK ÉS JÓL ÉRZEM MAGAMAT, valamint azt, hogy ezen a levelezőlapon mást nem szabad közölni. Ráadásul mindezt 9 nyelven (németül, magyarul, olaszul, románul, lengyelül, oroszul, csehül, és 2 további szláv nyelven).

HU - Kuk tábori posta (9 nyelvű) - 1917 (a)

HU – Kuk tábori posta (9 nyelvű) – 1917 (a)

A levelezőlap egyébként osztrák gyártmány. A lap hátulján látszik, hogy a feladó valóban nem írt le semmi mást, csak a nevét, rendfokozatát (zászlós), ezredének a számát, valamint a tábori posta számát (361). Ha megszegte volna a rendelkezést, akkor egész egyszerűen lapját nem továbbítják a címzetthez. Sajnos kicsit elmosódott és halvány, de azért látszik a K.u.k. ellenőrző bélyegző (vagyis a lapot cenzúrázták).

HU - Kuk tábori posta (9 nyelvű) - 1917 (b)

HU – Kuk tábori posta (9 nyelvű) – 1917 (b)

Nem tudunk többet erről a katonáról. Tényleg egészséges volt? Nem tudjuk, hiszen mást nem írhatott. Valóban jól érezte magát? Egy háború kellős közepén? Nem valószínű.

Csupán egy dolgot tudunk biztosan, a levlap feladásának napján (1917.x.19.) még életben volt. A címzett is csak ennyiről értesülhetett bizonyosan…

%d blogger ezt kedveli: