Category Archives: Budapest

Isten éltessen Budapest!

Ma 140 éves Budapest. Isten éltesse fővárosunkat! Alkalomhoz illően következzék egy levelezési lap 1873-ból, melyet – még Pesten adtak fel.

HU - Pest-Magdeburg - 1873 (a)

HU – Pest-Magdeburg – 1873 (a)

HU - Pest-Magdeburg - 1873 (b)

HU – Pest-Magdeburg – 1873 (b)

A Párizsi, tűzvész után

Na, ez tipikusan olyan történet, melyet a jól tájékozott pestiek ismerni vélnek. Pedig nem. Azt jól tudják, hogy a mai Párizsi Nagyáruház nem azonos az eredeti épülettel. Azt is jól tudják, hogy az eredeti leégett. Azt viszont nem tudják jól, hogy ez az épület a Ferenciek terénél volt. Három képeslap segítségével igyekszünk rekonstruálni a történteket.

HU - Budapest - Klotild paloták (Winkle reklámlap) - 1900

HU – Budapest – Klotild paloták (Winkle reklámlap) – 1900

A fenti képeslapot 1900-ban adták fel. A képen a Klotild paloták láthatók, a jobboldali építése még nem fejeződött be. Az Erzsébet-híd még sehol. A kép jobb oldalán megfigyelhetünk egy alacsony épületegyüttest (nem látszik az egész), melyet ez a reklámlap Párisi házként jelöl meg. Ebben az épületben található Winkle Nándor üzlete. Ez eredetileg a Brudern-ház volt, melyet csak később neveztek Párisinak, még később Párizsi udvarnak. Az épületegyüttes valóban áruházként működött, ez a név- és funkció-azonosság adott okot a későbbi félreértéseknek.

A Párizsi Nagyáruház elődje, melynek tulajdonosa Goldberger Sámuel Gottlieb volt, az a régi Kerepesi (ma Rákóczi) út és a Klauzál utca sarkán állt. Ez az épület egyébként ma is áll. Így nézett ki a tűzvész után:

HU -BP- Párisi nagyáruház (leégett) - 1903

HU -BP- Párisi nagyáruház (leégett) – 1903

A szörnyű tűzeset áldozatokat is követelt, tizennégyen haltak meg, többen megsebesültek. Drámai a levélíró megjegyzése a bal felső sarokban: “Innen ugrottak le“. A tragédia 1903. augusztus 4-én történt (ma 110 éve!), a fenti képeslapot augusztus 30-án adták fel, mindössze 26 nappal később! Hihetetlen, mint ahogy az is (legalábbis mai szemmel), hogy ilyen témájú képeslapot kiadtak és postáztak.

Az áruház tulajdonosa nem sokáig siránkozott, hamarosan új házat vásárolt, az Andrássy úton. Hét évvel később megnyitotta kapuit az új Párizsi Nagyáruház.

HU - Budapest - Párisi Nagyáruház - 1915

HU – Budapest – Párisi Nagyáruház – 1915

Ezt az épületet már jól ismerjük, igaz régi-új nevét ismét meg kellett tanulnunk, hiszen éveken át Divatcsarnoknak hívtuk.

Aki szeretne még többet megtudni erről a történetről, kattintson ide!

Anzikszomra míves bötüket kanyaríték

A képeslap több, mint egyszerű kép, vagy fénykép. Sokkal több. A kártyákra írt üzenetek legalább olyan fontosak, mint a képek témái. Fontos lehet, hogy ki írta, kinek, és persze az is, hogy mit. Most azonban kivételesen tekintsük el mindezektől, és csak az írást magát nézzük, ezeket a csodálatos kalligráfiai remekeket.

Budapest - Margit Plébánia - 1937

Budapest – Margit Plébánia – 1937

Budapest - míves kalligráfia - 1902

Budapest – míves kalligráfia – 1902

Róma - Gölniczbánya - 1900

Róma – Gölniczbánya – 1900

Japán - Tokió - UPU - 1877-1902 (a)

Japán – Tokió – UPU – 1877-1902 (a)

Örkény - I világháborús időszak

Örkény – I világháborús időszak

 

 

 

 

Egyéb papírrégiségek 12.

Tudom, tudom… ezzel a bejegyzéssel ki fogom verni a biztosítékot néhány gyűjtőnél. Azt fogják majd kérdezni, hogyan lehetséges az, hogy egy képeslapos blogban a maximum-lapokat “egyéb papírrégiségnek” titulálom?

Először is, a blogírás egy szubjektív és cenzúrázatlan műfaj, tehát vélekedhetek másként, és ezt leírhatom. Ettől persze nem baj, ha az ellentétes véleményemet alátámasztom. Megpróbálom. Kezdem egy olyan lappal, melyet “maximumképeslapnak tartok.

HU - Budapest, Zsinagóga - futott CM - 1981, 2008

HU – Budapest, Zsinagóga – futott CM – 1981, 2008

A fenti képeslapot 1981-ben adta ki a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, a bélyeg 2000-es, a postai (!) pecsét 2008-as. Ez egy Carte Maximum. Egyértelmű, hisz a képeslap témája (Dohány utcai zsinagóga) megegyezik a bélyegtémával, és a pecsét is helybeli (budapesti). Ez a lap azonban képeslap is, hisz betölti rendelteltetésszerű funkcióját, postán elküldték egy címzetthez (szöveges üzenettel együtt).

A klasszikus CM-k azonban alapvetően mások, mint a fenti lap. A nemzetközileg elfogadott francia szakszó (Carte Maximum) kártyát jelent, nem pedig képeslapot. A legtöbb CM nem is adható fel postán, én inkább bélyeggyűjtői különlegességnek tartom, olyasminek, mint az FDC. Íme néhány példa.

EP - CM - Szovjet-magyar űrrepülés - 1980

EP – CM – Szovjet-magyar űrrepülés – 1980

EP - CM - II János Pál - 1995

EP – CM – II János Pál – 1995

A II. János Pált ábrázoló lapon nem postai pecsét van, hanem egy alkalmi bélyegző, ez a lap nem futott. A Carte Maximumokból kiállításokat is szerveztek /szerveznek, íme egy hazai példa.

EP - CM - HU - Országos Carte Maximum Kiállítás (Rubik kocka VB) - 1983

EP – CM – HU – Országos Carte Maximum Kiállítás (Rubik kocka VB) – 1983

Számon tartunk sok sorozatot. Íme 2 magyar és 1 külföldi példa.

EP - Carte Maximum - HU - Budapest, Népstadion - 1953

EP – Carte Maximum – HU – Budapest, Népstadion – 1953

EP - Carte Maximum - HU - Balaton sorozat - 1968 (4 db)

EP – Carte Maximum – HU – Balaton sorozat – 1968 (4 db)

EP - CM sorozat - FL - Gyermekek éve - 1979

EP – CM sorozat – FL – Gyermekek éve – 1979

A fenti lichtensteini sorozathoz megvan az eredeti boríték. Ezt a három lapot így dobták piacra, ahogy a képen látszik. Filatelisták vásárolhatták meg. A lapok hátulján telioldalas leírás van, se hely se mód a postázásra.

A CM-k egyik sajátja egyébként az évfordulós kiadás és/ vagy különleges eseményre kibocsátott speciális kiadás (ebben is hasonlít az FDC-re). Zárásképpen következzék 2 ilyen lap, az egyik Ausztráliából, a másik Argentínából.

EP - Carte Maximum - Ausztrália - 1987

EP – Carte Maximum – Ausztrália – 1987

EP - Carte Maximum - Argentina - foci VB - 1978

EP – Carte Maximum – Argentina – foci VB – 1978

 

 

 

 

 

Cserebere

Amikor elkezdtem ezt a blogot írni, megfogadtam magamnak, hogy ez egy didaktika-mentes, szórakoztató napló lesz. Mégis, valahogy muszáj volt az elején kezdeni a történetet, ezért az első bejegyzéseimben az első képeslapokról, és az első gyűjtőkről írtam (ld.: itt és itt).

A képeslapok története elválaszthatatlan – és szinte egyidős – a kartofiliai gyűjtők történetével. Ez utóbbiaknak köszönhetjük, hogy ma is megcsodálhatunk réges-régi kártyákat. Ebben a bejegyzésben 2 olyan képeslapot mutatok be, melyeket kifejezetten gyűjtői céllal postáztak.

Budapest - Gellért-szobor (ICF) - 1930 (1)

Budapest – Gellért-szobor (ICF) – 1930 (1)

A fenti képeslap témája elég sablonos, a budapesti Gellért-szobor látható a képen, az Erzsébet-híd budai oldalán. Az előtérben két kalapos úriember, lezser tartásban bámul a kamerába. Kitartóan álltak ott, ennek bizonyítéka, hogy a hosszú exponálási idő miatt, ott maradt egy “nyughatatlan” ember szellemképe. A képen talán csak egy furcsaság van, a két bélyeg. Miért ide ragasztották? Miért nem a hátoldalra, ahova kell? Ha megfordítjuk a lapot, kiderül.

Budapest - Gellért-szobor (ICF) - 1930 (2)

Budapest – Gellért-szobor (ICF) – 1930 (2)

Ott a megoldás. Nézzék csak! A bal felső sarokban van egy 3 nyelvű pecsét, a szöveg szerint: a bélyeg a túloldalon van. A nemzetközi gyakorlatban ezt egy francia mozaikszóval is szokták jelölni (TCV). A másik piros pecsétből az is kiderül, hogy miért kellett így eljárni. Azért, mert a feladó – Dr. André Lázár – gyűjtő volt, az International Correspondence Federation (ICF) tagja. És Lázár úr azért küldte Tallinnba ezt a képeslapot Vladimir Egoranak, mert cserelapot remélt tőle; valamint azért így adta fel a lapot, mert a gyűjtők – ebben az időben – fila-lapokat gyűjtöttek (bélyeg és pecsét a frontoldalon).

Most lássunk egy másik példát, egy német lapot, melyet Neuhaldensleben-ben adtak fel, 1926. szeptember 9-én.

GER - Neuhaldensleben (Globus) - 1926 (1)

GER – Neuhaldensleben (Globus) – 1926 (1)

Most már könnyen ráismerünk a műfajra, ez is egy fila-lap. DE. Ez egy sokkal különlegesebb darab az előzőnél. Lássuk a hátoldalát.

GER - Neuhaldensleben (Globus) - 1926 (2)

GER – Neuhaldensleben (Globus) – 1926 (2)

A képeslap bal oldalára egy igen érdekes cimke van ragasztva. Ez kérem a GLOBUS nevű nemzetközi képeslap-gyűjtők egyesületének hivatalos cimkéje. Dombornyomású apró-nyomtatvány. Csodás, ritka darab.

A képeslapot Honoluluba küldték, és mivel a fogadó postahivatal pecsétje is jól olvasható, ki tudjuk számítani, hogy 19 nap alatt ért célba az üzenet Németországból Hawaiiba.

Az üzenet szövegéből is érdekes kiemelni néhány részletet. A Feladó örömét fejezi ki, hogy a Címzettel képeslapokat cserélhet a jövőben, és azt kéri, hogy a Címzett is hasonlóképpen járjon el a bérmentesítéssel (vagyis ragassza a bélyeget előre).

…….

A végére, engedtessék meg a szerzőnek egy kis dohogás. A fila-lapoknak egy hátránya van, általában a bélyeggyűjtők fiókjaiban szunnyadnak. Kedves Gyűjtőtársak! Legyetek nagyvonalúak és feddjétek fel a lapjaitokat! Hisz tudjátok, semmit sem viszünk magunkkal…

 Kapcsolódó témák: Beduin lányok – 1930, Berlini állatkert – 1956.

Podmaniczky születésnapjára

Száztizenkilenc éve, 1824. június 20-án született Pesten, Podmaniczky Frigyes. Anyja a szász miniszterelnök magyarul ugyan nem tudó, de magyarul érző lánya volt. Frigyes az 1840-es években hosszabb európai utazást tett, 1847-ben Kossuth “kampányfőnöke” volt. A szabadságharcban huszárkapitányként szolgált, a vereség után büntetésből közlegénynek sorozták be, Tirolban naponta fehér kesztyűben olajozta a kocsikerekeket. 1850-ben hazatérve döbbent rá Pest-Buda elmaradottságára. Az abszolutizmus idején, birtokán, szépirodalommal foglalkozott, és futárszolgálatot teljesített az emigráció számára. A család közben tönkrement, Podmaniczky egy szerény lakást bérelt a Kerepesi úton s újságcikkekből tartotta fenn magát. 1869-től Tisza Kálmán közbenjárására az Észak-Keleti Vasútnál személyügyi főnök, majd az Adria biztosító társaság elnöke lett. 1873-től 32 éven át a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökeként (elnöke sosem volt a testületnek) ő felügyelte a Nagykörút és a Sugár-út (az Andrássy-út) és az Operaház építését – utóbbihoz a telket is ő szerezte, sőt olykor maltert is kevert. Ezekben az években épült ki a Duna-part és a Várkert-bazár, létesült három Duna-híd s a kontinens első földalattija. 1875-85 között a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa, 1867-1906 között kormánypárti képviselő, 1889-től megszűnéséig a Szabadelvű Párt elnöke is volt. Rengeteg tisztséget viselt, sokrétű tevékenysége csak Széchenyiével vethető össze. Meghatározó szerepet játszott Budapest világvárossá fejlesztésében, különösen a kertek, sétányok és a fásítás híve volt. Rendezési elképzeléseibe beletartozott a tisztaság és rend, a vízvezeték és csatornázás, a közlekedés szabályozása és a vásárcsarnokok. Budapest számos szobrát ő kezdeményezte s már akkor szót emelt a főváros kerületi széttagoltsága ellen. A népszerű “kockás báró” (jellegzetes öltözéke miatt ragadt rá ez a név) mindig agglegény maradt, bár nagy hódolója volt a szépnemnek. 1887-88-ban adta ki emlékiratait, s bár regényei ma már csak irodalomtörténeti érdekességek, írásaiért lett 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az észak-déli metró Arany János utcai állomásánál kialakult teret 1982-ben nevezték el róla, a rendszerváltás után utcáját is visszakapta – bár ez eredetileg nagybátyja, László tiszteletére kapta a nevét. Szintén róla nevezték el a főváros közép távú fejlesztési programját Podmaniczky-tervnek. (Forrás: MTI)

Az alábbi levelezőlap 1894-ből való, hátoldalán olvasható a Belvárosi Polgári Kör meghívója. A tag-találkozó célja, hogy Podmaniczky Frigyest felköszöntsék 70. születésnapja alkalmából.

Levelezőlap - Belvárosi Polgári Kör - 1894 (a)

Levelezőlap – Belvárosi Polgári Kör – 1894 (a)

Levelezőlap - Belvárosi Polgári Kör - 1894 (b)

Levelezőlap – Belvárosi Polgári Kör – 1894 (b)

Íme egy részlet Bölöny József Klubélet a magyar fővárosban 1827-1944” című írásából: (…) “Szintén a polgári jellegét hangsúlyozta ki már a nevében is a Józsefvárosi Keresztény Polgárok Köre (VIII. Tavaszmező utca 6.) és főként a Belvárosi Polgári Kör, melyet a Szabadelvű Párt IV. kerületi (belvárosi) szervezetének és helyzetének megerősítésére alapított 1892-ben Podmaniczky Frigyes báró országgyűlési képviselő. Első klubhelyisége a Váci utca 14. számú házban volt, 1903 óta az Eskü tér 8. szám alatt (ma: Március 15. tér) működött. Elnöke Láng Lajos volt, taglétszáma az alakuláskor 220 fő. Politikai befolyására jellemző, hogy a Szabadelvű Párt, majd az ellenzéki koalíció bukása után tagjai sorából alakult meg a Nemzeti Munkapárt törzsgárdája, melynek vezére Tisza István gróf volt az 1910–1918. évi országgyűlésben.”

Kincsem, táltos paripám

Sokan gyűjtenek állatos tematikát, ezen belül is különösen népszerű a lovas temtika. Íme néhány képeslap, melyen a főszereplő a .

LOVAS tematika - Maestoso II (1892)

LOVAS tematika – Maestoso II (1892)

LOVAS tematika - Szabadka - 1914

LOVAS tematika – Szabadka – 1914

LOVAS tematika - Balatonszentgyörgy - 1915

LOVAS tematika – Balatonszentgyörgy – 1915

LOVAS tematika - Budapest - 1916

LOVAS tematika – Budapest – 1916

LOVAS tematika - Wien - 1932

LOVAS tematika – Wien – 1932

Lovas tematika - Örkény - I világháborús időszak

Lovas tematika – Örkény – I világháborús időszak

 

Budapesti fotólapok a Fortepanon

A régi képeslapok szerelmesei nem sokra tartják az ún. fotólapokat, vagyis a sokszorosított – postán feladható – fényképeket; annál inkább keresik az egyedi fotólapokat. Ez utóbbiak amatőr felvételek, melyeket aztán postáztak. A fotográfiák rajongói, a vintage felvételek gyűjtői, egyaránt keresik a sokszorosított- és az amatőr képeket, ha értékesek.

Én csak a képet magát nézem, és ha tetszik, begyűjtöm. Főleg akkor, ha a kedvenc városomról, Budapestről találok egy jó felvételt. Ebből a gyűjteményből válogattam össze néhány képet, melyek mostantól a FORTEPAN honlapján tekinthetők meg. Íme a lista:

  • Budapest – Ezredéves Kiállítás – Kereskedelmi Csarnok – 1896 – Fényképészek Szövetkezete – (a jobb felső sarokban lévő nyillal lehet léptetni a képgalériát)
  • Budapest – Ezredéves Kiállítás – Horvát Iparcsarnok – 1896 – Fényképészek Szövetkezete
  • Budapest – Közlekedési Múzeum a Városligetben, 1911 (képeslap – Rigler)
  • Budapest – Királyi Vár márványterme, 1926 (képeslap – Csiky fotó 04)
  • Budapest – Keleti pályaudvar, 1926 (képeslap – Csiky fotó 19)
  • Budapest – Belvárosi Plébániatemplom -1926 (képeslap – Csiky fotó 73)
  • Budapest – Várnegyed, augusztus 20-i körmenet, 1927 (ismeretlen fotós)
  • Budapest – Spolarich Sziget Club a Margitszigeten, 1927 (képeslap – SzBB 75)
  • Budapest – Szent Lukács-fürdő, 1928 (képeslap – Modern kiadó)
  • Budapest – Margitszigeti vízesés, 1928 (képeslap – SzBB 94)
  • Budapest – Ferenc József híd, 1928 (képeslap – HAFA kiadása)
  • Budapest – Császár fürdő, 1928 (képeslap – Modern kiadó)
  • Budapest – Bazilika, Zrínyi utca, 1928 (egyedi postázott fotólap)
  • Budapest – Oktogon, 1929 (képeslap – Modern kiadó, 41)
  • Budapest – Apponyi tér, Klotild paloták, 1929 (Képeslap – Rotophot, 764)
  • Budapest – Petőfi tér, háttérben a Carlton szálloda, 1930 (képeslap – Rotophot 1188)
  • Budapest – Park szálló, 1930 (képeslap – Modern kiadó, 142)
  • Budapest – Palace Hotel, 1930 (képeslap – Monostory, 535)
  • Budapest – Oktogon éjjeli kivilágításban, 1930 (képeslap – Modern kiadó, 372)
  • Budapest – Nemzeti szálló, 1930 (képeslap – Modern kiadó, 140)
  • Budapest – látkép, előtérben a lerombolt Tabán, 1930 körül (képeslap – magánkiadás, Weisz Miksa, Bécs)
  • Budapest – Hungária Nagyszálloda, 1930 (képeslap – Monostory György)
  • Budapest – Britannia szálló, 1930 (képeslap – Modern kiadó)
  • Budapest – Andrássy lovas-szobra a Parlamentnél, 1930 (képeslap – Barasits kiadó)
  • Budapest – Várnegyed, Bécsi kapu téri templom, 1931 (képeslap – Modern kiadó)
  • Budapest – Szent István Bazilika, 1931 (képeslap – Divald, 173)
  • Budapest – Kossuth Lajos utca, 1931 (képeslap – Rotophot 1498)
  • Budapest – Szabadság tér, a Dél szobra, 1932 (képeslap – Berger Ernő kiadása, Photo Weinstock, 143)
  • Budapest – Hősök tere, XXVIII Országos Katolikus Naggyűlés, 1939 május 18-21 (képeslap – MFI-Sárai)
  • Budapest – Nyugati pu, 1940 (képeslap – Gárdonyi-Fenyvesi kiadó, Fotó Röckel, 1801)
  • Budapest – Városliget, BNV , 1941 május 2-12 (képeslap – MFI)
  • Budapest – Palatinus szálló előcsarnoka a Margitszigeten, 1941 (képeslap – MFI)
  • Budapest – Városliget, BNV, háttérben az Iparcsarnok – 1941 (képeslap – MFI)
  • Budapest – Madách-tér, 1953 (képeslap – Képzőművészeti Alap kiadása)

A Fortepan egyébként egy remek “virtuális közgyűjtemény“, mely rendszeresen frissül. Érdemes időnként ellátogatni az oldalra, jó böngészést mindenkinek!

(FIGYELEM! A Fortepanon publikált fotók Creative Commons – Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alá tartoznak.)

Az állatkert éjjel

Íme egy különleges képeslap, 1913-ból. Rajzolt lap, a fekete kutya bársony-anyagból van kivágva. A frontoldalon ez a szöveg olvasható: Az állatkert éjjel — (Nem tévesztendő össze a fókával és hasonló állatokkal); a hátoldalon pedig ez áll: Miután Margit az ünnepek miatt nem írhat, tudatlak hogy vasárnap 1/2 11 órakor a zugligeti végállomáson fog várni; ha hideg lesz “swetterben”. Szivélyes üdvözlettel, Gyurka.

A képeslapot Németországban nyomtatták, Budapesten adták fel és egy helyi címzettnek küldték.

Állatkert éjjel - 1913 (a)

Állatkert éjjel – 1913 (a)

Állatkert éjjel - 1913 (b)

Állatkert éjjel – 1913 (b)

 

Petőfi szobra 1898-ban

“Talán a legnevezetesebb köztéri monumentumunk a pesti Duna-parton álló Petőfi-szobor, amely egyrészt nemzeti zarándokhely, másfelől társadalmi, politikai csaták színtere közel másfél évszázada. 1882 októberében avatták fel, egy esős, őszi napon, s az ünnepségen jelen lévő Arany János – Petőfi Sándor költőtársa és leghívebb barátja – oly erősen megfázott akkor, hogy nem bírt felépülni betegségéből, s egy hét múlva meg is halt. Milyen különös: halhatatlan poétánk emlékművét avattuk, s temettük rá nem sokkal a másik óriást. A Petőfi-szobor egy harmadik 19. századi nagyságunkat is elénk idézi, méghozzá a szoborállítás ideájának gazdáját s a szobor költségeinek jelentős részét előteremtő muzsikust – Reményi Edét.”*

Üdvözlet Budapestről – imigyen köszönti olvasóját az alábbi képeslap, melyen a fenti idézetben említett szobor látható, amely ma is ugyanazon a helyen áll, a Március 15-e téren. A képeslap különlegessége éppen ez a dátum, hiszen 1898. március 15-én postázták, a szabadságharc kitörését követő 50. évfordulón!

HU - Budapest - Petőfi szobor - 1898-III-15 (a)

HU – Budapest – Petőfi szobor – 1898-III-15 (a)

Ez a képeslap Budapestről Czernovitzba, Bukovinába utazott, a bélyegek tanúsága szerint 2 nap alatt érkezett meg.

HU - Budapest - Petőfi szobor - 1898-III-15 (b)

HU – Budapest – Petőfi szobor – 1898-III-15 (b)

* Az idézet forrása: D. Szabó Ede Urak és gavallérok című könyve (ETK Kiadó, Budapest, 2008)

%d blogger ezt kedveli: