Category Archives: Humor-lapok

Korabeli “wireless”

A vezetéknélküliséget XXI. századi fogalomnak tartjuk. Valóban az? Az alábbi brit képeslap tanúsága szerint a wireless technológia nem korunk találmánya. Ez a korabeli humorlap azon élcelődik, hogy a pletyka gyorsabb a táviratnál, és még vezeték sem kell hozzá.

UK - humorlap - korabeli wireless - 1910-es évek

UK – humorlap – korabeli wireless – 1910-es évek

“Pictorial Comedy” – Post Card n. 90. Copyright: James Henderson & Sons, London. Printed in Saxony.

Reklámok

Óh, be csodás a kilátás!

A kilátóról jól belátok – ez is lehetne a címe az alábbi német humorlapnak, melyet 1909-ben adtak fel a rajnaparti Wiesbadenben.

GER - Rhein - humorlap - 1909

GER – Rhein – humorlap – 1909

Képes is, meg nem is

A képeslapok története körül van némi vita (ld. első az bejegyzésben: itt), annyit azonban megállapíthatunk, hogy először intézményesítették a levelezőlapot, majd később bővült a postai üzenetváltás palettája a sokszorosított képeslapokkal.

Egy dolgot nem tisztáztunk: miért nem ért véget a levelezőlapok kora? Két oka is van. Az első: a levelezőlapra több szöveget lehet írni, mert nagyobb az írható felület. A másik ok: a kreativitás, a rajzolási vágy. Ez utóbbira mutatunk 2 példát.

HU - Dunakömlöd - levelezőlap rajzzal - 1901 (a)

HU – Dunakömlöd – levelezőlap rajzzal – 1901 (a)

HU - Dunakömlöd - levelezőlap rajzzal - 1901 (b)

HU – Dunakömlöd – levelezőlap rajzzal – 1901 (b)

A fenti levelezőlapot Dunakömlödön adták fel 1901-ben, a címzett Kreszta Alfréd tanuló volt. A lap feladója nem csak üzenetet írt, hanem rajzzal is meglepte a címzettet, melyet szignózott is (B.V.).

A következő lap egy tábori postai levelezőlap. Ez egy speciális postai nyomtatvány, melyet kizárólag a szolgálatot teljesítő katonák vehettek igénybe. A tábori posta rendkívül fontos volt a sorkatonák és a fronton szolgáló bakák számára, mert ingyenes szolgáltatás volt, és minden esetben (helytelen címzés esetén is) eljuttaták a címzetthez. Így a katonák zökkenőmentesen tarthatták a kapcsolatot otthon maradt szeretteikkel.

HU - l-vh-s tábori posta, rajzzal (SzGy 425-a)

HU – tábori posta, rajzzal (SzGy 425-a) – 1900-s évek eleje

HU - l-vh-s tábori posta, rajzzal (SzGy 425-b)

HU – tábori posta, rajzzal (SzGy 425-b), 1900-as évek eleje

A fenti lapon nem szerepel semmilyen szöveges üzenet. Szabó Gyula honvéd csupán egy vicces rajzot küld Gyöngyösre, Szabó Irmuskának, aki valószínűleg a húga volt.

Pajzán csendélet

Stillleben, Stilllife… vagyis: csendélet. Csupán ez a német és angol felirat látható az alábbi rajzolt képeslapon. Első látásra “ártatlan” képeslap ez, a képen látható egy barack, két tojás, két virsli, meg tányér, kenyér és kés.

Mint mondtam, első látásra…

Pajzán csendélet (KN-Paris) - 1900-as évek eleje

Pajzán csendélet (KN-Paris) – 1900-as évek eleje

Cigányzene és kadarka

BOLDOG 2013-AT MINDEKINEK! Kezdjük az Új évet egy csöppnyi humorral és, ki tudja, talán egy találó képpel. Az alábbi humor-lapot 1943. március 17-én adták fel. Sóskútról Gáborjánba utazott. A képeslap felirata “egyszerű” és “világos”: Szeretem a cigányzenét, a jó borból sosem elég! 🙂

Humorlap - Szeretem a cigányzenét - 1943 (a)

Humorlap – Szeretem a cigányzenét – 1943 (a)

Humorlap - Szeretem a cigányzenét - 1943 (b)

Humorlap – Szeretem a cigányzenét – 1943 (b)

Nekem a Balaton a Riviéra

Nekem a Balaton a Riviéra, napozni ott szeretek a homokon, nekem csak jó estét a buona sera, nem töröm más szavakon a kobakom… aki tudja, dúdolja tovább magában, mert a szezonnak ugyan vége, de az emlékek még frissek. Az emlékezéshez pedig íme néhány adalék, 3 régi balatoni képeslap.

HU - balatoni naplemente (humorlap) - 1931

HU – balatoni naplemente (humorlap) – 1931

HU - Balaton - Tihanyi visszhang - 1932

HU – Balaton – Tihanyi visszhang – 1932

HU - Balaton - Elfoglat ember képeslapja - 1943

HU – Balaton – Elfoglat ember képeslapja – 1943

 

 

Életünket végig… védik

DREHER reklám-képeslap. Megíratlan, kora nem meghatározott, vagy az 1920-as vagy az 1930-as években jelenhetett meg. A Dreher – régen – nem csak sörmárka volt, ez kiderül a lapon szereplő versikéből.

 Íme a 2o soros versike átirata: Nézd, hogy hízik a kis bébi: Dreher-tejet adnak neki – Gyorsan nő és ha tíz éves, csokoládét kér, ha éhes – Ám mihelyt a húszba lépett, desszertet visz lányka néked – Hogyha harminc: neje szoptat, kit tápsörre ezért szoktat – Megbírkózva negyven évvel, Korona sört iszik hévvel – Jubilál, ha ötven végül, s a Baksör folyik szünet nélkül – Mikor aztán jő a hatvan: Szent Jánosra tér át lassan – S kit hetven év meg nem rendít, kívánja a Dreher-Brandyt – Nyolcvanas, kit hív a díván(y), rendesen csak likőrt kíván – S kilencvenet ha eléri: megint csak kis tej kell neki – S felsóhajt, ha százig vénül, hol lennék már Dreher nélkül.

Reklamlap_DREHER_1920-30_s

DREHER reklámlap a 20-30-s évekből

Hu-morzsák

Humor-lapok.  Három különböző nyelvterület (és négy nemzet) képeslapjai, három különböző évtizedből.

Humor_vadaszat_1900

Egy osztrák és egy magyar humor-lap, 1900-ból. Téma: a vadászat.

Humor_nyaralas_1920s

Német és magyar humor-lapok az 1920-as évekből. Téma: a vakáció.

Humor_angol_1927-51

Angol humor-lapok. Téma: szerelem, szex (1927, 1951).

Ágyúval varjút

A képeslapgyűjtők között egy népes tábor gyűjt “militáriát”, vagyis katonai témájú lapokat. Néhányan csak háborús időkben feladott– és kiadott lapokat gyűjtenek, mások azonban a békeidőkben megírt és gyártott lapokat sem vetik meg. A katonai lapok egyik szenzációs jellemzője, hogy számtalan egyedi lap lelhető fel. Nem megrendelésre készültek, hanem szó szerint egyedi készítésű lapok ezek, többnyire karikatúrák. Íme:

Militaria_karikatura_Dime_1931

Katonai karikatúra, egyedi lap, szignó: Dimé, 1931-ből

A fenti rajzot jegyző Dimé (vélhetően egy hölgy) nem tudjuk pontosan mit akart karikírozni, egyet viszont tudunk, mindenestül maga készítette ezt a lapot. Nem csak megrajzolta, a kartont is maga vágta ki (kicsit egyenetlenül) és, ha megfordítjuk, azt is láthatjuk, hogy saját maga húzta meg az osztás vonalait.

Militaria_karikatura_Dime_1931(2)

A fenti lap hátoldala

A szöveg átirata: “Kedves Matyi! Ugye azt hitte, hogy meghaltam, nem, élek még, de rengeteg dolgom van, ezen a héten mindennap éjjel kettőkor feküdtem le, folyton jegyzeteket írtam, s hol van még a tanulás? A lapot így csak most köszönöm meg, sajnáltam, hogy nem jött el a Selmeczire, de nem volt tánc sem, így nem veszített semmit. Más újság nem lévén a viszontlátásig üdvözlöm, Dimé“.

Sok információ, a feladó és a címzett viszonyáról mégsem tudtunk meg túl sokat. Szerencsére van még egy lap, Dimé írja (és rajzolja) ugyanannak a címzettnek:

Militaria_karikatura_1931

Dimé másik katonai karikatúrája, 1931 májusa

Militaria_karikatura_1931_hatoldal

A fenti lap hátoldala (Dimé, 1931, május 20)

“Kedves Matya! Kérelme teljesült, igaz, hogy nem ördögöt festettem a falra, hanem aksot a levelezőlapra. Tehát azt hiszem, hogy vasárnap nem lesz akadály, különben a lapot köszönöm, rettentő hercig, különösen az ablak alatt álló aks tetszett roppantul. A viszontlátásig üdvözli, Dimé”.

Na még itt is van sok homályos dolog, de a két lapból már egy biztos információt összegyúrhatunk: Dimé és Matya (Mattysovszky Jenő) rendszeres levelezőpartnerek voltak, és olyan képeslapokat küldtek egymásnak, melyeket saját maguk készítettek/ rajzoltak. A levelek hangvételéből még szoros barátságot, vagy bontakozó szerelmet is feltételezhetünk.

DE! Mi a fene az “aks”? Elírás? Semmiképpen, inkább rövidítés, az akadémikus rövidítése. Akadémikus? Igen, még a címzésben is szerepel, Mattyasovszky ugyanis akadémikus volt a Ludovikán, vagyis a Katonai Akadémia növendéke volt, valószínűleg tiszt-képzőre járt (végzett is talán), tehát az aks nem más, mint: akadémista baka. Így már világos miért fekszik egy katona a képen.

Nyissunk egy zárójelet, mert a két lapon szereplő bélyeg is érdekes: felülnyomott bélyeg (ún. kisegítő bélyeg), a felülnyomással a bélyeg eredeti értéke 8 fillérről 6 fillérre változik (ebben a korban még a pengő váltópénze). Az 1930-31-es kisegítő bélyegek (szép posta-tiszta állapotban) ritkábbnak számítanak, sorozatban vagy egyedülállóan manapság több-ezer forintot érnek.

Térjünk vissza a lapokhoz és a címzéshez. Ha már szó esett a Ludovikáról, zárásképpen következzék egy korabeli lap erről a szebb napokat megélt épületről:

Ludovika_Csiky_58_20-s

A Ludovika épülete az 1920-as évek második felében (Csiky Fotó Budapest, 58. sz.)

%d blogger ezt kedveli: