Category Archives: Templom

Mexikó – tegnap és ma

A texasi El Paso városát egy 20-25 méter széles patak határolja, a Rio Bravo del Norte. A folyócska túlpartján fekszik Juárez, amely Mexikóhoz tartozik. Ez a határváros pezsgő életű, és dinamikusan fejlődik. A 2010-s népszámlálási adatok alapján 1,3 millióan lakják. Nem volt mindig ilyen nagy élet ehelyütt. Az alábbi, 1917-s képeslapon a város legrégebbi temploma látható, az Iglesia Guadalupe. Ember sehol. Lehet, hogy vasárnapi kép, és mindenki a templomban van?

Mexico - Ciudad Juárez, Iglesia Guadalupe - 1917 (a)

Mexico – Ciudad Juárez, Iglesia Guadalupe – 1917 (a)

A fenti lap UPU kiadású, fotó alapján készült, majd utólag színezték és manipulálták. Könnyen elképzelhető, hogy néhány kósza sétálót retusáltak a képről, ugyanis a kor esztétikai közízlése gyakran intoleráns volt az életszaggal szemben. A kiadók ezért sokszor csak a műemléki témát kívánták látni a képeslapokon, főleg a templomi lapokon. Egy azonban biztos, száz évvel ezelőtt jóval kevesebben lakták a várost. Bizonyíték erre e következő kép.

Catedral de Ciudad Juárez (Mexico)

Catedral de Ciudad Juárez (Mexico)

A bal oldalon látható fehér kápolna (kicsit megváltozott homlokzattal) az eredeti templomocska, amely mellé az 1950-s években egy hatalmas katedrálist emeltek, a megsokszorozódott közönség számára.

Mexikóban nem csak az épületek és a városok változtak, hanem a hétköznapi élet is nagy fordulatot vett. Az alábbi – 1937-es – fotólapon vízhordókat látunk. Fáradságos munka volt ez, sokat kellett gyalogolni, messzi kutakból kellett a vizet hordani.

Mexico - Vízhordók (Aguadoras) - 1937

Mexico – Vízhordók (Aguadoras) – 1937

Asszonyok végezték a munkát, a szerencsésebbeknek tellett szamárra, így legalább a víz cipelésének terhétől megszabadulhattak. A mai Mexikóban – mint sokhelyütt a világban – a vezetékes víz természetes, akárcsak a palackozott ásványvizek. Nincs már szükség a vízhordókra. Mégsem tűntek el teljesen ezek az asszonyok, manapság fesztiválokon vonulnak népi viseletben. Íme:

Aguadoras - Mexico

Aguadoras – Mexico

A világ változik. Nem lesz jobb vagy rosszabb, csak más. A régi képeslapok fotói és üzenetei sokat elmondanak erről. Őrizzük meg jól ezeket az emlékeket, ne dobjuk ki őket, inkább hagyjuk örökül az utánunk jövőknek!

Ágyúgyári templom

Győr, Gyárváros. Egyedi fotólap 1932-ből. A képen az ún. Ágyúgyári templom, mely a Mátyás téren áll a győri gyárvárosban, és Jézus Szentséges Szívének szentelték 1929-ben. A budapesti olvasóknak lehet olyan érzésük, hogy valami hasonlót már láttak valahol. Nem tévednek. A templom tervezője Árkay Aladár volt, az ő nevéhez fűződik a fasori evangélikus- és református templom tervezése is.

Győr, Ágyúgyári templom - 1932

Győr, Ágyúgyári templom – 1932

Győr, Ágyúgyári templom - 1932 (hátoldal)

Győr, Ágyúgyári templom – 1932 (hátoldal)

Sajnos az üzenet egy kicsit elmosódott, sőt egy óriási paca is éktelenkedik rajta, de azért jól olvasható: “Kedves Anyukáék – sikerült megszereznem az ágyúgyári templom fényképét, most elküldöm. Jól vagyok, nagyokat fürdőzöm, eddig negyvenszer voltam (!), de most úgy látszik esős idő jön. A gyárban (az ágyúgyárban?) nem sok újság van, talán kapunk valami kis állami rendelést az ősszel (ágyúkra?). Apuka otthon van már? Apuka és Anyuka kezeit csókolom, Klárikáékat is sokszor csókolom, Ernő“.

 

A váci zsémbeskedő

Üdvözlet Váczról. Az alábbi képeslap Vácról utazott Ráckevére, 1903-ban. A képen a Váci Egyházmegye büszkesége, a Püspöki templom látható. A fényképet Divald Károly készítette, korának egyik legmegbecsültebb fotográfusa, valamint a magyar képeslapkiadók egyik koronázatlan királya. Kitűnően komponálta a képet, hisz a templom mindkét oldalán bőven van hely az írásos üzenetre (akkoriban még nem írtak a lap hátuljára, oda csak a címet lehetett írni).

HU - Vác - Püspöki templom - 1903 (Divald, 161)

HU – Vác – Püspöki templom – 1903 (Divald, 161)

Érdemes megfigyelni a templom előtt álló embereket. Mindenki vigyázzban áll, és egyenesen a kamera optikájába néz. Nos, elsőre látszik, hogy a beállás nem spontán. De nem ám! Akkoriban kiváltság volt fényképen szerepelni, pláne egy képeslapon; éppen ezért, amikor a város lakói hírül vették, hogy képeslapfotó készül, kezüket-lábukat törték, hogy ott lehessenek az eseményen. Ezért ilyen “életszerűtlen” ez a fénykép.

A futott képeslapon egy komikus korholás olvasható: “K. Irmuska! Nem akartam ismételni a szavaimat, hát így szíveskedjék az Esztike lapját megnézni és elolvasni, és aztán tudomásul venni, és ha mindezeket már megtette akkor szíveskedjen nekem válaszolni.”

Na, erre mondják azt, hogy kár volt a papírért! Mi persze örülhetünk, hogy a feladó mindezeket a hiábavalóságokat papírra vetette, mert ahogy minden képeslap, úgy ez is mesél nekünk valamit a múltról. Köszönjük, K. zsémbeskedő Ismeretlen!

%d blogger ezt kedveli: