Category Archives: Történeti háttér

Figyelem, változás!

Kedves Látogatók és Követők,

egy ideje nem frissül ez a blog, s ez annak az előszele, hogy rövidesen (vagy hosszabban) teljességgel meg fog változni. Statikusabb oldal lesz a mostaninál, vagyis nem fog hetente frissülni, de a jó hír az, hogy kevesebb szöveg lesz és sokkal több kép. Egyfajta virtuális gyűjtemény lesz, egy képarchívum. Olyasmi, mint ez az oldal: kartyanaptarak.wordpress.com amelyet szintén figyelmetekbe ajánlok, nem csak azért, mert én szerkesztettem 🙂

Hogy mikor történik majd mindez? November közepe táján készen lesznek az első új oldalak.

Köszönöm, hogy az eddigi látogatásokat.

Üdv Mindenkinek.

PB

Reklámok

Cserebere

Amikor elkezdtem ezt a blogot írni, megfogadtam magamnak, hogy ez egy didaktika-mentes, szórakoztató napló lesz. Mégis, valahogy muszáj volt az elején kezdeni a történetet, ezért az első bejegyzéseimben az első képeslapokról, és az első gyűjtőkről írtam (ld.: itt és itt).

A képeslapok története elválaszthatatlan – és szinte egyidős – a kartofiliai gyűjtők történetével. Ez utóbbiaknak köszönhetjük, hogy ma is megcsodálhatunk réges-régi kártyákat. Ebben a bejegyzésben 2 olyan képeslapot mutatok be, melyeket kifejezetten gyűjtői céllal postáztak.

Budapest - Gellért-szobor (ICF) - 1930 (1)

Budapest – Gellért-szobor (ICF) – 1930 (1)

A fenti képeslap témája elég sablonos, a budapesti Gellért-szobor látható a képen, az Erzsébet-híd budai oldalán. Az előtérben két kalapos úriember, lezser tartásban bámul a kamerába. Kitartóan álltak ott, ennek bizonyítéka, hogy a hosszú exponálási idő miatt, ott maradt egy “nyughatatlan” ember szellemképe. A képen talán csak egy furcsaság van, a két bélyeg. Miért ide ragasztották? Miért nem a hátoldalra, ahova kell? Ha megfordítjuk a lapot, kiderül.

Budapest - Gellért-szobor (ICF) - 1930 (2)

Budapest – Gellért-szobor (ICF) – 1930 (2)

Ott a megoldás. Nézzék csak! A bal felső sarokban van egy 3 nyelvű pecsét, a szöveg szerint: a bélyeg a túloldalon van. A nemzetközi gyakorlatban ezt egy francia mozaikszóval is szokták jelölni (TCV). A másik piros pecsétből az is kiderül, hogy miért kellett így eljárni. Azért, mert a feladó – Dr. André Lázár – gyűjtő volt, az International Correspondence Federation (ICF) tagja. És Lázár úr azért küldte Tallinnba ezt a képeslapot Vladimir Egoranak, mert cserelapot remélt tőle; valamint azért így adta fel a lapot, mert a gyűjtők – ebben az időben – fila-lapokat gyűjtöttek (bélyeg és pecsét a frontoldalon).

Most lássunk egy másik példát, egy német lapot, melyet Neuhaldensleben-ben adtak fel, 1926. szeptember 9-én.

GER - Neuhaldensleben (Globus) - 1926 (1)

GER – Neuhaldensleben (Globus) – 1926 (1)

Most már könnyen ráismerünk a műfajra, ez is egy fila-lap. DE. Ez egy sokkal különlegesebb darab az előzőnél. Lássuk a hátoldalát.

GER - Neuhaldensleben (Globus) - 1926 (2)

GER – Neuhaldensleben (Globus) – 1926 (2)

A képeslap bal oldalára egy igen érdekes cimke van ragasztva. Ez kérem a GLOBUS nevű nemzetközi képeslap-gyűjtők egyesületének hivatalos cimkéje. Dombornyomású apró-nyomtatvány. Csodás, ritka darab.

A képeslapot Honoluluba küldték, és mivel a fogadó postahivatal pecsétje is jól olvasható, ki tudjuk számítani, hogy 19 nap alatt ért célba az üzenet Németországból Hawaiiba.

Az üzenet szövegéből is érdekes kiemelni néhány részletet. A Feladó örömét fejezi ki, hogy a Címzettel képeslapokat cserélhet a jövőben, és azt kéri, hogy a Címzett is hasonlóképpen járjon el a bérmentesítéssel (vagyis ragassza a bélyeget előre).

…….

A végére, engedtessék meg a szerzőnek egy kis dohogás. A fila-lapoknak egy hátránya van, általában a bélyeggyűjtők fiókjaiban szunnyadnak. Kedves Gyűjtőtársak! Legyetek nagyvonalúak és feddjétek fel a lapjaitokat! Hisz tudjátok, semmit sem viszünk magunkkal…

 Kapcsolódó témák: Beduin lányok – 1930, Berlini állatkert – 1956.

A váci zsémbeskedő

Üdvözlet Váczról. Az alábbi képeslap Vácról utazott Ráckevére, 1903-ban. A képen a Váci Egyházmegye büszkesége, a Püspöki templom látható. A fényképet Divald Károly készítette, korának egyik legmegbecsültebb fotográfusa, valamint a magyar képeslapkiadók egyik koronázatlan királya. Kitűnően komponálta a képet, hisz a templom mindkét oldalán bőven van hely az írásos üzenetre (akkoriban még nem írtak a lap hátuljára, oda csak a címet lehetett írni).

HU - Vác - Püspöki templom - 1903 (Divald, 161)

HU – Vác – Püspöki templom – 1903 (Divald, 161)

Érdemes megfigyelni a templom előtt álló embereket. Mindenki vigyázzban áll, és egyenesen a kamera optikájába néz. Nos, elsőre látszik, hogy a beállás nem spontán. De nem ám! Akkoriban kiváltság volt fényképen szerepelni, pláne egy képeslapon; éppen ezért, amikor a város lakói hírül vették, hogy képeslapfotó készül, kezüket-lábukat törték, hogy ott lehessenek az eseményen. Ezért ilyen “életszerűtlen” ez a fénykép.

A futott képeslapon egy komikus korholás olvasható: “K. Irmuska! Nem akartam ismételni a szavaimat, hát így szíveskedjék az Esztike lapját megnézni és elolvasni, és aztán tudomásul venni, és ha mindezeket már megtette akkor szíveskedjen nekem válaszolni.”

Na, erre mondják azt, hogy kár volt a papírért! Mi persze örülhetünk, hogy a feladó mindezeket a hiábavalóságokat papírra vetette, mert ahogy minden képeslap, úgy ez is mesél nekünk valamit a múltról. Köszönjük, K. zsémbeskedő Ismeretlen!

Képes is, meg nem is

A képeslapok története körül van némi vita (ld. első az bejegyzésben: itt), annyit azonban megállapíthatunk, hogy először intézményesítették a levelezőlapot, majd később bővült a postai üzenetváltás palettája a sokszorosított képeslapokkal.

Egy dolgot nem tisztáztunk: miért nem ért véget a levelezőlapok kora? Két oka is van. Az első: a levelezőlapra több szöveget lehet írni, mert nagyobb az írható felület. A másik ok: a kreativitás, a rajzolási vágy. Ez utóbbira mutatunk 2 példát.

HU - Dunakömlöd - levelezőlap rajzzal - 1901 (a)

HU – Dunakömlöd – levelezőlap rajzzal – 1901 (a)

HU - Dunakömlöd - levelezőlap rajzzal - 1901 (b)

HU – Dunakömlöd – levelezőlap rajzzal – 1901 (b)

A fenti levelezőlapot Dunakömlödön adták fel 1901-ben, a címzett Kreszta Alfréd tanuló volt. A lap feladója nem csak üzenetet írt, hanem rajzzal is meglepte a címzettet, melyet szignózott is (B.V.).

A következő lap egy tábori postai levelezőlap. Ez egy speciális postai nyomtatvány, melyet kizárólag a szolgálatot teljesítő katonák vehettek igénybe. A tábori posta rendkívül fontos volt a sorkatonák és a fronton szolgáló bakák számára, mert ingyenes szolgáltatás volt, és minden esetben (helytelen címzés esetén is) eljuttaták a címzetthez. Így a katonák zökkenőmentesen tarthatták a kapcsolatot otthon maradt szeretteikkel.

HU - l-vh-s tábori posta, rajzzal (SzGy 425-a)

HU – tábori posta, rajzzal (SzGy 425-a) – 1900-s évek eleje

HU - l-vh-s tábori posta, rajzzal (SzGy 425-b)

HU – tábori posta, rajzzal (SzGy 425-b), 1900-as évek eleje

A fenti lapon nem szerepel semmilyen szöveges üzenet. Szabó Gyula honvéd csupán egy vicces rajzot küld Gyöngyösre, Szabó Irmuskának, aki valószínűleg a húga volt.

Das Wunder von Wuppertal

Vissza a jövőbe volt a címe az egyik kamaszkori kedvenc filmemnek, és valami hasonló alcíme lehetne ennek mostani bejegyzésnek. Néha a múltba kell visszamenni ahhoz, hogy meglássuk a jövőt. Jó, jó, tudom, nincs mindenkinek egy DeLoreanje a garázsban, de nem gond, mert időgép híján is csodás utakat lehet megtenni a múltban, sőt a jövőben is. Néha nem kell más, csak egy képeslap.

A gyakorlott képeslaposok és a papírrégiség-gyűjtők jól ismerik az ún. futurisztikus képeslapokat az 1900-as évek elejéből. Tudják, amiken össze-vissza repkednek a zeppelinek, meg felhőkarcolók nőnek gombamód, stb. Nos, amikor az alábbi képeslapot megpillantottam egy árverésen, először azt hittem, hogy ez is egy ilyen lap. Aztán jobban megnéztem, és a képen ábrázolt valóság megdöbbentett, ez a függővasút ugyanis nem montázs!

GER - Wuppertal - függővasút - 1904 (a)

GER – Wuppertal – függővasút – 1904 (a)

Wuppertal Schwebebahn a németországi Wuppertal városban üzemelő egysínű vasút. Az üzem 1901-ben indult. Ez a legrégebbi ilyen rendszer a világon. A vonal nagyrészt a Wupper patakot követi, a meder felett halad. Wuppertal sűrűn beépített, forgalmas város volt már a XX. század elején is. A városnak szüksége volt egy új vasútra a megnövekedett forgalom miatt. A beépítettség miatt egy hagyományos vonal nagyon drága lett volna és a  patak is nehézséget jelentett. Egy mérnök javaslatára a vonalat egysínű magasvasútként építették meg, a patak felett, mert ez volt a legolcsóbb megoldás (13 millió márka!). A vonal 1898 és 1901 között épült, 13.3 km hosszú és 600 V egyenárammal lett villamosítva. A járatnak 19 állomása van. A szerelvények maximális sebessége 60 km/h, átlagsebesség 26,6 km/h. A menetidő kb. 28-30 perc. (Forrás: Wiki)

Ez a mérnöki csoda ma is működik, így néz ki a mai függővasút:

Wuppertal - a Schwebebahn napjainkban

Wuppertal – a Schwebebahn napjainkban

Dohányfüst és titkos üzenet

Ebben a bejegyzésben 5 képeslapot mutatunk be a XX. század elejéből. A képeslapokat egy közös tematika mentén válogattuk: a dohányzás. Az egyes lapokat más tematika szerint is lehetne rendszerezni (pl.: romantika, gyerekek).

DOHÁNY tematika - Budapest (2 képeslap) - 1912

DOHÁNY tematika – Budapest (2 képeslap) – 1912

DOHÁNY tematika - 1905 (1) , 1906 (2), 1910 (3)

DOHÁNY tematika – 1910 (1) , 1906 (2), 1905 (3)

Egy érdekességet érdemes kiemelni; ebben a blogban már szó esett arról, hogy a bélyegeket nem csak azért távolították el a lapokról mert gyűjtötték azokat, hanem azért is, mert néha titkos üzenetek lapultak alattuk. Nos, a fenti képek közül a 3-as számúnál éppen ez a helyzet. A képeslapot szándékosan bérmetesítették 5 db 1 filléres bélyeggel (és nem 1 db 5 filléressel), hogy minél hosszabb rejtett üzenet férjen el alatta. Íme:

DOHÁNY tematika - 3-as lap, titkos üzenet - 1910

DOHÁNY tematika – 3-as lap, titkos üzenet – 1905

 

A képeslapok mesélnek

Kedves Olvasó! Ez a blog ma 1 éves. Alkalomhoz illően, és a címhez méltóan, olyan különleges lapokat mutatunk be, melyek mesélnek a múltról. Mesélnek arról hogyan éltünk, illetve hogyan éltek elődeink. Mesélnek a hétköznapokról.

Az egyszerűség kedvéért haladjunk kronológiai sorrendben. Az első lap egy ún. nyomtatvány-lap, feladója Hajnal Lajos szén-nagykereskedő. A Feladás dátuma: 1915. A lap 2 részből áll: a tényleges levelezőlapból, melynek hátoldalán egy nem mindennapi reklám-szöveg olvasható (érdemes kinagyítani), valamint egy válasz-levlapból, mely egyben megrendelőlap is.

HU - Hajnal Lajos kőszén-nagykereskedő nyomtatvány-lapja - 1915 (a)

HU – Hajnal Lajos kőszén-nagykereskedő nyomtatvány-lapja – 1915 (a)

HU - Hajnal Lajos kőszén-nagykereskedő nyomtatvány-lapja - 1915 (b)

HU – Hajnal Lajos kőszén-nagykereskedő nyomtatvány-lapja – 1915 (b)

A következő lapot 1926-ban adták fel. Első ránézésre csak egy klasszikus katonai képeslap. A fényképen egy álcázott tüzérségi ágyú látható: Hofmann cs. és kir. altábornagy hadtestje… Löveg repülők ellen.

HU - Csekk, pénz az érettségire (militária lapon) - 1926 (a)

HU – Csekk, pénz az érettségire (militária lapon) – 1926 (a)

Megíratlanul is értékes darabja lehetne egy gyűjteménynek, de a hátoldala sokkal érdekesebb dolgokat tartogat számunkra. Picit elmosódva, a bélyeg szélén, a BNV (Budapesti Nemzetközi Vásár) propaganda-pecsétjét fedezhetjük fel. A képeslapot a Hadsegélyező Hivatal adta ki. A szöveges üzenet a legérdekesebb most számunkra, egy hétköznapi üzenet, mely mára kultúrtörténeti dokumentum: “Kedves Zoltán bácsi! F. hó 25-ig mindnyájunknak be kell fizetni az érettségi díjat, amely 270.000,- K. Nekem azonban csak 70.000 k-ra van szükségem, mert úgy volt, hogy csak 200.000 k. lesz és ezt az összeget megkaptam még márciusban Jolán nénitől. Azonban most hogy felemelték, még 70.000 k-t kell ráfizetni, azért nagyon szépen kérem Zoltán bácsit, hogy ezt az összeget 25-ig az intézetünkbe elküldeni szíveskedjék. Kezeit csókolja, Miklós“.

Sajohelyi Zoltán (Zoltán bácsi) nem csak 70-et, hanem 100.000,- koronát küldött Ferencz Miklós gymnáziumi tanulónak; és az utalványcsekk feladó vevényét is gondosan megőrizte, hozzákapcsolta a képeslaphoz (c).

HU - Csekk, pénz az érettségire (militária lapon) - 1926 (b)

HU – Csekk, pénz az érettségire (militária lapon) – 1926 (b)

HU - Csekk, pénz az érettségire (militária lapon) - 1926 (c)

HU – Csekk, pénz az érettségire (militária lapon) – 1926 (c)

A harmadik képeslap (1935-ből) egy ún. egyedi fotólap. A feladó lefényképeztette a saját beteg-igazoló kartonját, majd elküldte az ügyvédjének, a következő szöveggel: “Igen Tisztelt Ügyvéd Úr! A betegségi igazolvány, valamint annak már közreadott I-es példánya, és a fedlapról készült fénykép: készült 1932 november elején, közvetlenül szolgálatba lépésem előtt. Az eredeti példányt elvették. Ha azon az adatok nem ugyanezek, úgy okmány-hamisítás történt. Tisztelettel… Ferenc“. (Egy megjegyzés: a lapon nincs bélyeg, valószínűleg borítékban, lezárva küldték el a címzettnek).

HU - betegség-iagzolás ügyvédnek - 1935 (a)

HU – betegség-iagzolás ügyvédnek – 1935 (a)

HU - betegség-iagzolás ügyvédnek - 1935 (b)

HU – betegség-igazolás ügyvédnek – 1935 (b)

Zárásként következzék egy újabb nyomtatvány-lap az 1930-as évekből. Témája: a távbeszélő-állomás áthelyeztetése, valamint az új kapcsolási szám (telefonszám) közlése a címzettel. A lapot a M. Kir. Posta Távbeszélő Propaganda irodája adta ki.

HU - telefon áthelyezése, nyomtatvány-lap - 1930-s évek (a)

HU – telefon áthelyezése, nyomtatvány-lap – 1930-s évek (a)

HU - telefon áthelyezése, nyomtatvány-lap - 1930-s évek (b)

HU – telefon áthelyezése, nyomtatvány-lap – 1930-s évek (b)

Kedves Olvasó! Köszönet amiért olvasod ezt a blogot, látogass ide máskor is!

Képeslap nagykereskedés

Az alábbi képeslap első látásra egy klasszikus romantikus lap, de ha megfordítjuk kiderül, hogy nem is levelezőlap, hanem egy nyomtatvány, pontosabban egy képeslap-nagykereskedést reklámozó lap.

Sajnos nincsen feltüntetve semmilyen évszám, de azért rengeteg támpont van a kiadás évének megállapításához. A legárulkodóbb jel, hogy az árak forintban vannak megadva (egy képeslap nagyker ára: 30-40 fillér), ez azt jelenti, hogy mindenképpen 1946 utáni lap.

További árulkodó jelek:

  • a fogalmazás (pl.: “Kiváló tisztelettel”);
  • a cím: VII. kerület (nem használ irányítószámot);
  • az utcanév: Nagyatádi Szabó (mai Kertész utca);
  • és nem utolsósorban a név és vállalkozás: özv. Barasits Jánosné (az egyik legnagyobb képeslap-király” felesége) képeslevelezőlap nagykereskedés (vagyis még nem állami!).

Összegezve a fentieket, a lap kiadásának dátuma vélhetően 1946 és 1948 közé tehető.

Képeslap-nyomtatvány - Brasitsné - 1946-48 (a)

Képeslap-nyomtatvány – Brasitsné – 1946-48 (a)

Képeslap-nyomtatvány - Brasitsné - 1946-48 (b)

Képeslap-nyomtatvány – Brasitsné – 1946-48 (b)

A megszállt Bécs

Ausztria, Bécs, fotólap, futott, feladás éve: 1942. Rendkívül jó állapotban megmaradt (T1-2). A fotón látható a bécsi belváros egyik legszebb tere, a Graben, mely akkor még nem volt gyalogos övezet. Gyűjtői érdekesség a számos korabeli autó mely, a jó minőségű fotónak köszönhetően, részlet-gazdagon böngészhető nagyobb felbontásban.

Az utcakép nyugalmat és jó hangulatot áraszt. Süt a nap, az emberek kényelmesen sétálnak és nézegetik a kirakatokat. Nyoma sincs annak, hogy ez a város háborúban áll az egész világgal…

DR_Wien_(belyegzovel_hitler-belyeg)_1942 (a)

DR – Wien, Graben (hadi-bélyegző) -1942 (a)

…ha azonban megfordítjuk a képeslapot, az idilli kép azonnal elsötétül. Azonnal szembeötlik a Hitlert ábrázoló bélyeg, melyen az országnév nem Ausztria, hanem Deutsches Reich (Német Birodalom). Még komorabb érzést kelt a pecsét. Ez egy hadi- propaganda-bélyegző, melynek szövege “Kriegs hilfs werk” (= a háború elősegíti a munkát)!

A képeslapok mesélnek… mindenféle történeteket. A képeslapokat megőrzik… fiókok mélyén, könyvek lapjai közt, néha párna alatt. A képeslapok néha foltosak lesznek… hol a kávé csöppen rájuk, máskor egy könnycsepp áztatja el a betűket… és végül vannak olyan képeslapok, melyek folttal születnek… nagy, fekete tintapecséttel, nagyon feketével…

DR_Wien_(belyegzovel_hitler-belyeg)_1942_(b)

DR – Wien, Graben (hadi-bélyegző) – 1942 (b)

A Gyilkos visszatért

Gyilkostói részlet. Egyedi, fekete-fehér  fotólap, 1940-ből. A képeslap hátoldalát érdemes alaposan szemügyre venni. Tökéletes állapotú a “Székelyudvarhely visszatért” szövegű alkalmi bélyegző. A bélyeg is alkalmi: Szent István és Szent László királyok között, a korona alatt ez olvasható: Kelet – Visszatér.

A pecsételés kicsit elmosódott a bélyegen, viszont a szövegmezőben jól kiolvasható további két pecsét: Magyar Nemzeti Bank Székelyudvarhelyi Kirendeltség – 1940.x.5.; valamint a középső függőleges osztásvonal mentén: Kovács István fényképész, Székelyudvarhely.

Erdély - Székelyudvarhely visszatért - 1940 (a)

Erdély – Székelyudvarhely visszatért – 1940 (a)

Erdély - Székelyudvarhely visszatért - 1940 (b)

Erdély – Székelyudvarhely visszatért – 1940 (b)

Nem csak Erdélyben használták a “Visszatért” bélyegzőket, volt már korábbi precedens a Felvidéken, például Kassán. Az alábbi képeslapon a kassai Főposta épülete (Hlavná pošta) látható.

Felvidék - Kassa, főposta (visszatért bélyegezővel) - 1938 (a)

Felvidék – Kassa, főposta (visszatért bélyegezővel) – 1938 (a)

Felvidék - Kassa, főposta (visszatért bélyegzővel) - 1938 (b)

Felvidék – Kassa, főposta (visszatért bélyegzővel) – 1938 (b)

%d blogger ezt kedveli: