Category Archives: 1900-1909

A gyermekek világnapja

Ma, szeptember 20-án, a GYERMEKEK VILÁGNAPJA van; melyet 1954 óta ünnepelünk, az UNICEF kezdeményezésére. Az ötletgazdák elsősorban az ún. fejlődő országok hátrányos sorsú gyermekeire próbálták felhívni a világ közvéleményét.

Sajnos nem csak ezekben az országokban éltek – és élnek – gyermekek nehéz sorban, és sajnos 59 év elteltével sem mondhatjuk el, hogy a problémát megoldottuk. Ettől még szabad hinni a csodákban, és ettől még érdemes küzdenünk a lehetetlennek tűnő problémák felszámolásáért!

Az alábbi képeslapot 1907-ben adták fel. Üzenete egyszerű, és szívszorító: Mentsük meg az elhagyott gyermekeket!

HU - Mentsük meg a gyermekeket - 1907

HU – Mentsük meg a gyermekeket – 1907

A Párizsi, tűzvész után

Na, ez tipikusan olyan történet, melyet a jól tájékozott pestiek ismerni vélnek. Pedig nem. Azt jól tudják, hogy a mai Párizsi Nagyáruház nem azonos az eredeti épülettel. Azt is jól tudják, hogy az eredeti leégett. Azt viszont nem tudják jól, hogy ez az épület a Ferenciek terénél volt. Három képeslap segítségével igyekszünk rekonstruálni a történteket.

HU - Budapest - Klotild paloták (Winkle reklámlap) - 1900

HU – Budapest – Klotild paloták (Winkle reklámlap) – 1900

A fenti képeslapot 1900-ban adták fel. A képen a Klotild paloták láthatók, a jobboldali építése még nem fejeződött be. Az Erzsébet-híd még sehol. A kép jobb oldalán megfigyelhetünk egy alacsony épületegyüttest (nem látszik az egész), melyet ez a reklámlap Párisi házként jelöl meg. Ebben az épületben található Winkle Nándor üzlete. Ez eredetileg a Brudern-ház volt, melyet csak később neveztek Párisinak, még később Párizsi udvarnak. Az épületegyüttes valóban áruházként működött, ez a név- és funkció-azonosság adott okot a későbbi félreértéseknek.

A Párizsi Nagyáruház elődje, melynek tulajdonosa Goldberger Sámuel Gottlieb volt, az a régi Kerepesi (ma Rákóczi) út és a Klauzál utca sarkán állt. Ez az épület egyébként ma is áll. Így nézett ki a tűzvész után:

HU -BP- Párisi nagyáruház (leégett) - 1903

HU -BP- Párisi nagyáruház (leégett) – 1903

A szörnyű tűzeset áldozatokat is követelt, tizennégyen haltak meg, többen megsebesültek. Drámai a levélíró megjegyzése a bal felső sarokban: “Innen ugrottak le“. A tragédia 1903. augusztus 4-én történt (ma 110 éve!), a fenti képeslapot augusztus 30-án adták fel, mindössze 26 nappal később! Hihetetlen, mint ahogy az is (legalábbis mai szemmel), hogy ilyen témájú képeslapot kiadtak és postáztak.

Az áruház tulajdonosa nem sokáig siránkozott, hamarosan új házat vásárolt, az Andrássy úton. Hét évvel később megnyitotta kapuit az új Párizsi Nagyáruház.

HU - Budapest - Párisi Nagyáruház - 1915

HU – Budapest – Párisi Nagyáruház – 1915

Ezt az épületet már jól ismerjük, igaz régi-új nevét ismét meg kellett tanulnunk, hiszen éveken át Divatcsarnoknak hívtuk.

Aki szeretne még többet megtudni erről a történetről, kattintson ide!

Anzikszomra míves bötüket kanyaríték

A képeslap több, mint egyszerű kép, vagy fénykép. Sokkal több. A kártyákra írt üzenetek legalább olyan fontosak, mint a képek témái. Fontos lehet, hogy ki írta, kinek, és persze az is, hogy mit. Most azonban kivételesen tekintsük el mindezektől, és csak az írást magát nézzük, ezeket a csodálatos kalligráfiai remekeket.

Budapest - Margit Plébánia - 1937

Budapest – Margit Plébánia – 1937

Budapest - míves kalligráfia - 1902

Budapest – míves kalligráfia – 1902

Róma - Gölniczbánya - 1900

Róma – Gölniczbánya – 1900

Japán - Tokió - UPU - 1877-1902 (a)

Japán – Tokió – UPU – 1877-1902 (a)

Örkény - I világháborús időszak

Örkény – I világháborús időszak

 

 

 

 

Na, hol vagyok?

Az alábbi képeslapot 1907-ben adták fel Karlsbadban (ma Karlovy Vary, Csehország). Ez a város sokáig a Monarchia legkedveltebb fürdővárosa volt. Ezen a felvételen a  folyóparti korzón rengeteg ember gyűlt össze, a képeslapon egy német felirat olvasható: “Wo bin ich?” (Hol vagyok?).

CZ - Karlsbad (Karlovy Vary) - Wo bin ich - 1907 (a)

CZ – Karlsbad (Karlovy Vary) – Wo bin ich – 1907 (a)

Érdekes az üzenet szövege, íme az átirata: “Leveled kereszteződött kártyámmal, melyhez még hozzáfűzöm a következőt: kérlek meséld el az eredményt L-nak és kérd meg nevemben, hogy mit szól hozzá és ezek után mitévő legyek? De rögtön!!! S írd meg. K-nek írok egy köszönő levelet. Neked pedig eddigi szívességedet egyelőre ezúton köszönöm. K. Atyád érdekében a megírtak szerint fogok lelkiismeretesen eljárni“.

CZ - Karlsbad (Karlovy Vary) - Wo bin ich - 1907 (b)

CZ – Karlsbad (Karlovy Vary) – Wo bin ich – 1907 (b)

Sajnos a bélyeget eltávolították – igaz, szakszerűen – valószínűleg egy bélyegalbumban végezte, talán most is ott pihen.

A váci zsémbeskedő

Üdvözlet Váczról. Az alábbi képeslap Vácról utazott Ráckevére, 1903-ban. A képen a Váci Egyházmegye büszkesége, a Püspöki templom látható. A fényképet Divald Károly készítette, korának egyik legmegbecsültebb fotográfusa, valamint a magyar képeslapkiadók egyik koronázatlan királya. Kitűnően komponálta a képet, hisz a templom mindkét oldalán bőven van hely az írásos üzenetre (akkoriban még nem írtak a lap hátuljára, oda csak a címet lehetett írni).

HU - Vác - Püspöki templom - 1903 (Divald, 161)

HU – Vác – Püspöki templom – 1903 (Divald, 161)

Érdemes megfigyelni a templom előtt álló embereket. Mindenki vigyázzban áll, és egyenesen a kamera optikájába néz. Nos, elsőre látszik, hogy a beállás nem spontán. De nem ám! Akkoriban kiváltság volt fényképen szerepelni, pláne egy képeslapon; éppen ezért, amikor a város lakói hírül vették, hogy képeslapfotó készül, kezüket-lábukat törték, hogy ott lehessenek az eseményen. Ezért ilyen “életszerűtlen” ez a fénykép.

A futott képeslapon egy komikus korholás olvasható: “K. Irmuska! Nem akartam ismételni a szavaimat, hát így szíveskedjék az Esztike lapját megnézni és elolvasni, és aztán tudomásul venni, és ha mindezeket már megtette akkor szíveskedjen nekem válaszolni.”

Na, erre mondják azt, hogy kár volt a papírért! Mi persze örülhetünk, hogy a feladó mindezeket a hiábavalóságokat papírra vetette, mert ahogy minden képeslap, úgy ez is mesél nekünk valamit a múltról. Köszönjük, K. zsémbeskedő Ismeretlen!

Antwerpen 3D

Az alábbi képeslap igazi különlegesség. A helyszín Belgium, Antwerpen (Anvers) városa. A képe(ke)n a városi kikötő látható. Két fotó van egymás mellett, melyek első látásra azonosnak tűnnek, ha azonban jobban megnézzük a képek között van egy kis eltolás (persze szándékosan). Ez egy ún. sztereó-fotó. Manapság újra kezd divatba jönni. Ennek a technikának az a lényege, hogy háromdimenziós illúziót keltsen. Persze ehhez szükségünk van egy megfelelő készülékre, egy 3D-s képnézőre, egy kétlencsés szerkezetre, mely megfelelő távolságra helyezi a képet, és ezáltal egy képet látunk, melyben bizonyos részletek “kiugranak” a képsíkból.

Belgium - Antwerpen, sztereó-fotó (heliotipia) - 1900 eleje

Belgium – Antwerpen, sztereó-fotó (heliotipia) – 1900 eleje

A képeslap sajnos nem futott, úgyhogy nem tudjuk a pontos évszámot, mégis valószínűsíthetjük, hogy az 1900-s évek elejéből származik. Párizsban nyomtatták (Héliotypie E. Le Deley). A képfelirat: 21. Anvers – L’Embarcadére flottant et le Steen (Musée d’Antiquités), a sorszámból arra következtethetünk, hogy ez egy sorozat, és minimum 21 darabja volt.

Óh, be csodás a kilátás!

A kilátóról jól belátok – ez is lehetne a címe az alábbi német humorlapnak, melyet 1909-ben adtak fel a rajnaparti Wiesbadenben.

GER - Rhein - humorlap - 1909

GER – Rhein – humorlap – 1909

Hermannstadt, Nagyszeben, Sibiu

A cím egyetlen város neve németül, magyarul és románul. Kivételesen azért a német elnevezéssel kezdtem a felsorolást, mert ez olvasható az alábbi nagyszebeni képeslapon, melyet 1903-ban adtak fel.

Erdély - Hermannstadt (Nagyszeben) - 1903 (a)

Erdély – Hermannstadt (Nagyszeben) – 1903 (a)

Szép korabeli képeslap (annak ellenére, hogy kicsit foltos), mégis, a téma gyakorisága miatt, tucatlapnak számít. Rengeteg lap jelent meg a nagyszebeni piactérről. Ami viszont egyáltalán nem gyakori, az a különleges bélyeg-szerűség a bal felső sarokban.

Erdély - Hermannstadt (Nagyszeben) - 1903 (b)

Erdély – Hermannstadt (Nagyszeben) – 1903 (b)

Hogy mi ez? Gőzöm sincs. Ahogy másoknak sincs. Megkérdeztem néhány filatéliában járatos embert, de senki nem látott még ilyet. Egy biztos, nem bélyeg. Hát akkor? Valószínűleg egy bélyegformájú sorsjegy, erre utalhat a szöveg “Kiss-Nagy szerencse“, illetve a sorszám. Hogy ki ez a Klára nevű hölgy a képen? Passz.

Aki tudja, írja meg!

Képes is, meg nem is

A képeslapok története körül van némi vita (ld. első az bejegyzésben: itt), annyit azonban megállapíthatunk, hogy először intézményesítették a levelezőlapot, majd később bővült a postai üzenetváltás palettája a sokszorosított képeslapokkal.

Egy dolgot nem tisztáztunk: miért nem ért véget a levelezőlapok kora? Két oka is van. Az első: a levelezőlapra több szöveget lehet írni, mert nagyobb az írható felület. A másik ok: a kreativitás, a rajzolási vágy. Ez utóbbira mutatunk 2 példát.

HU - Dunakömlöd - levelezőlap rajzzal - 1901 (a)

HU – Dunakömlöd – levelezőlap rajzzal – 1901 (a)

HU - Dunakömlöd - levelezőlap rajzzal - 1901 (b)

HU – Dunakömlöd – levelezőlap rajzzal – 1901 (b)

A fenti levelezőlapot Dunakömlödön adták fel 1901-ben, a címzett Kreszta Alfréd tanuló volt. A lap feladója nem csak üzenetet írt, hanem rajzzal is meglepte a címzettet, melyet szignózott is (B.V.).

A következő lap egy tábori postai levelezőlap. Ez egy speciális postai nyomtatvány, melyet kizárólag a szolgálatot teljesítő katonák vehettek igénybe. A tábori posta rendkívül fontos volt a sorkatonák és a fronton szolgáló bakák számára, mert ingyenes szolgáltatás volt, és minden esetben (helytelen címzés esetén is) eljuttaták a címzetthez. Így a katonák zökkenőmentesen tarthatták a kapcsolatot otthon maradt szeretteikkel.

HU - l-vh-s tábori posta, rajzzal (SzGy 425-a)

HU – tábori posta, rajzzal (SzGy 425-a) – 1900-s évek eleje

HU - l-vh-s tábori posta, rajzzal (SzGy 425-b)

HU – tábori posta, rajzzal (SzGy 425-b), 1900-as évek eleje

A fenti lapon nem szerepel semmilyen szöveges üzenet. Szabó Gyula honvéd csupán egy vicces rajzot küld Gyöngyösre, Szabó Irmuskának, aki valószínűleg a húga volt.

Das Wunder von Wuppertal

Vissza a jövőbe volt a címe az egyik kamaszkori kedvenc filmemnek, és valami hasonló alcíme lehetne ennek mostani bejegyzésnek. Néha a múltba kell visszamenni ahhoz, hogy meglássuk a jövőt. Jó, jó, tudom, nincs mindenkinek egy DeLoreanje a garázsban, de nem gond, mert időgép híján is csodás utakat lehet megtenni a múltban, sőt a jövőben is. Néha nem kell más, csak egy képeslap.

A gyakorlott képeslaposok és a papírrégiség-gyűjtők jól ismerik az ún. futurisztikus képeslapokat az 1900-as évek elejéből. Tudják, amiken össze-vissza repkednek a zeppelinek, meg felhőkarcolók nőnek gombamód, stb. Nos, amikor az alábbi képeslapot megpillantottam egy árverésen, először azt hittem, hogy ez is egy ilyen lap. Aztán jobban megnéztem, és a képen ábrázolt valóság megdöbbentett, ez a függővasút ugyanis nem montázs!

GER - Wuppertal - függővasút - 1904 (a)

GER – Wuppertal – függővasút – 1904 (a)

Wuppertal Schwebebahn a németországi Wuppertal városban üzemelő egysínű vasút. Az üzem 1901-ben indult. Ez a legrégebbi ilyen rendszer a világon. A vonal nagyrészt a Wupper patakot követi, a meder felett halad. Wuppertal sűrűn beépített, forgalmas város volt már a XX. század elején is. A városnak szüksége volt egy új vasútra a megnövekedett forgalom miatt. A beépítettség miatt egy hagyományos vonal nagyon drága lett volna és a  patak is nehézséget jelentett. Egy mérnök javaslatára a vonalat egysínű magasvasútként építették meg, a patak felett, mert ez volt a legolcsóbb megoldás (13 millió márka!). A vonal 1898 és 1901 között épült, 13.3 km hosszú és 600 V egyenárammal lett villamosítva. A járatnak 19 állomása van. A szerelvények maximális sebessége 60 km/h, átlagsebesség 26,6 km/h. A menetidő kb. 28-30 perc. (Forrás: Wiki)

Ez a mérnöki csoda ma is működik, így néz ki a mai függővasút:

Wuppertal - a Schwebebahn napjainkban

Wuppertal – a Schwebebahn napjainkban

%d blogger ezt kedveli: