Valamennyi bejegyzés

Egyéb papírrégiségek 12.

Tudom, tudom… ezzel a bejegyzéssel ki fogom verni a biztosítékot néhány gyűjtőnél. Azt fogják majd kérdezni, hogyan lehetséges az, hogy egy képeslapos blogban a maximum-lapokat “egyéb papírrégiségnek” titulálom?

Először is, a blogírás egy szubjektív és cenzúrázatlan műfaj, tehát vélekedhetek másként, és ezt leírhatom. Ettől persze nem baj, ha az ellentétes véleményemet alátámasztom. Megpróbálom. Kezdem egy olyan lappal, melyet “maximumképeslapnak tartok.

HU - Budapest, Zsinagóga - futott CM - 1981, 2008

HU – Budapest, Zsinagóga – futott CM – 1981, 2008

A fenti képeslapot 1981-ben adta ki a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, a bélyeg 2000-es, a postai (!) pecsét 2008-as. Ez egy Carte Maximum. Egyértelmű, hisz a képeslap témája (Dohány utcai zsinagóga) megegyezik a bélyegtémával, és a pecsét is helybeli (budapesti). Ez a lap azonban képeslap is, hisz betölti rendelteltetésszerű funkcióját, postán elküldték egy címzetthez (szöveges üzenettel együtt).

A klasszikus CM-k azonban alapvetően mások, mint a fenti lap. A nemzetközileg elfogadott francia szakszó (Carte Maximum) kártyát jelent, nem pedig képeslapot. A legtöbb CM nem is adható fel postán, én inkább bélyeggyűjtői különlegességnek tartom, olyasminek, mint az FDC. Íme néhány példa.

EP - CM - Szovjet-magyar űrrepülés - 1980

EP – CM – Szovjet-magyar űrrepülés – 1980

EP - CM - II János Pál - 1995

EP – CM – II János Pál – 1995

A II. János Pált ábrázoló lapon nem postai pecsét van, hanem egy alkalmi bélyegző, ez a lap nem futott. A Carte Maximumokból kiállításokat is szerveztek /szerveznek, íme egy hazai példa.

EP - CM - HU - Országos Carte Maximum Kiállítás (Rubik kocka VB) - 1983

EP – CM – HU – Országos Carte Maximum Kiállítás (Rubik kocka VB) – 1983

Számon tartunk sok sorozatot. Íme 2 magyar és 1 külföldi példa.

EP - Carte Maximum - HU - Budapest, Népstadion - 1953

EP – Carte Maximum – HU – Budapest, Népstadion – 1953

EP - Carte Maximum - HU - Balaton sorozat - 1968 (4 db)

EP – Carte Maximum – HU – Balaton sorozat – 1968 (4 db)

EP - CM sorozat - FL - Gyermekek éve - 1979

EP – CM sorozat – FL – Gyermekek éve – 1979

A fenti lichtensteini sorozathoz megvan az eredeti boríték. Ezt a három lapot így dobták piacra, ahogy a képen látszik. Filatelisták vásárolhatták meg. A lapok hátulján telioldalas leírás van, se hely se mód a postázásra.

A CM-k egyik sajátja egyébként az évfordulós kiadás és/ vagy különleges eseményre kibocsátott speciális kiadás (ebben is hasonlít az FDC-re). Zárásképpen következzék 2 ilyen lap, az egyik Ausztráliából, a másik Argentínából.

EP - Carte Maximum - Ausztrália - 1987

EP – Carte Maximum – Ausztrália – 1987

EP - Carte Maximum - Argentina - foci VB - 1978

EP – Carte Maximum – Argentina – foci VB – 1978

 

 

 

 

 

Első lapok, első gyűjtők (II. rész)

Az előző rész összegzése: 1870-ben adják fel az első képes levelezőlapot Németországban. A Magyar Királyi Posta 1896-ban adja ki az első hazai gyártású (32 lapos) sorozatot, az Ezredéves Kiállítás kapcsán. A lapokat már a korai időkben gyűjtik. De kik, mikor, mennyit? Ebben a részben erről beszélünk bővebben.

Először is le kell szögeznünk, hogy a magyar gyártású képeslapok előtt is terjedt itthon az új divat. Vannak konkrét bizonyítékaink arra, hogy külföldi gyártmányú lapokat postáztak hazánkban, sőt még 1900 után is találkozunk olyan magyar témájú (!) lapokkal, melyeket külföldön gyártottak.

A gyűjtésről Gönczi Ambrus és Winkelmayer Zoltán ezt írták: “Az első magyar képes levelezőlapokat gyűjtő egyesület, a Hungária, 1899. december 8-án alakult, és a XIX-XX. század fordulóján öt különféle – ám nem túl hosszú életű – szakfolyóirat is napvilágot látott. A gyűjtés és a képeslapok igazi aranykora az 1898 és 1918 közötti időszak volt (…)”.

Szóval egyesület (!) alakult, ez mindenképpen azt feltételezi, hogy a gyűjtés nem szórványos volt, a gyűjtők tábora épp ellenkezőleg, népes lehetett. Jöjjön egy konkrét példa, íme egy lap, mely az egyesület megalakulása előtt kilenc hónappal, 1899. ferbuár 28-án íródott:

Romantikus_lap_1899

Diákot ábrázoló lap, a grafikus szignója elmosódott – gyártó: L. Schaller, Stuttgart (220-as sorszám)

A lap leglényegesebb eleme az üzenet, íme az átirat: ” Édes jó Hajnalkám! Soraidnak igen megörültem, de remélem hogy ha kedves Mamád felgyógyul többször és többet fogsz majd írni, én sem válaszolhattam elöbb mert most egy hétig influenzában feküdtem. Ungváron most minden harmadik ember abban van. Már 230 képes levelezőlapom van, ugy sajnálom hogy nem mutathatom meg a gyűjteményt Neked, mert mondhatom elég érdekes. Már igen sok ujdonság van Ungváron de azokat csak levélben lehet megírni. Csokol számtalanszor szeretö barátnőd, Elli. – Kedves Mamádnak add át kézcsókomat, Lipot bácsinak tiszteletemet”.

Bájos! És milyen hasznos kézirat. Végre konkrétumok: 230 lapos gyűjteményről ír Elli a barátnőjének.  Páratlan lelet! Végre megtudunk valamit a nagyságrendekről, 200-nál több darab, 1899-ben! A mai gyűjtő persze megmosolyogna egy ilyen volument, de akkoriban biztos tekintélyt parancsoló mennyiség volt, összegszerűen is.

No de, egy ilyen szép lapnál, ne hagyjuk figyelmen kívül a további információkat. Kiderül hol adták fel a lapot, a történelmi Magyarország területén, Ungváron. Ez az információ gyakran elsikkad, hisz a levelekkel ellentétben a levelezőlapokon nem kellett feltüntetni a feladó adatait. Aztán ott vannak az “újdonságok, amiket csak levélben lehet megírni”. Naná, a levelezőlap mégiscsak nyilvános volt, sok kézen-közön jutott el a címzetthez, nem volt alkalmas pletykák, titkok és intim részletek leírására. Nézzük a hátoldalt is:

Romantikus_lap_1899(B)

A fenti lap hátoldala

A címzett neve világosan olvasható: Kollmann Hajnalka úrhölgy. Nincs irányítószám, még nem volt. A mai értelemben vett pontos cím sincs (utca, házszám), elég volt leírni a várost, megyét (Berettyóújfalú, Bihar), valamint hozzábiggyeszteni, hogy Járásbírósági épület, slussz. A kézbesítő úgyis tudta hol van a járásbíróság, és valószínűleg az úrhölgyet is ismerte.

Érdekes részlet a hiányzó bélyeg. Látszik, hogy szakszerűen és vigyázva távolították el (talán leáztatták). Ennek egyik evidens magyarázata az, hogy a bélyegeket is gyűjtötték, a képeslapoknál jóval korábban. De van egy másik, kevésbé ismert magyarázat is. A bélyegek alatt gyakran titkos üzenetek lapultak.

Nézzünk egy másik képeslapot.

Felvidék - Besztercze - 1899

Felvidék – Besztercze – 1899

Ezt a szép felvidéki lapot Beszterczén adták fel, 1899 novemberében. Az üzenet csupán ennyi: “gyűjtői üdvözlettel“. A címzett valószínűleg nem rokon (vagy ismerős), sokkal inkább gyűjtőtárs, akit esetleg sosem látott a képeslap feladója. Ez a lap azt valószínűsíti, hogy levelező-klubok működtek, esetleg az egyesületek keretében.

Összegezzük mit tudtunk meg: a képeslapokat a századforduló előtt gyűjtötték hazánkban. A gyűjtők egyesületbe tömörültek, és levelező-klubok fejlődtek ki. A gyűjtemények nagyságrendje: több-száz darab. A gyűjtői profil (nem, kor, társadalmi helyzet) nem megállapítható ilyen kevés adatból.

A végére egy érdekesség: a kezdeti időszak egyik legfontosabb Nemzetközi Képes Levelezőlap Kiállítását 1900-ban, Budapesten rendezték meg! Íme, így nézett ki az a képeslap, melyet erre a jeles alkalomra nyomtattak:

HU - Budapest - Nemzetközi Képes Levelezőlap Kiállítás - 1900

HU – Budapest – Nemzetközi Képes Levelezőlap Kiállítás – 1900

(Felhasznált források/irodalom: Gönczi Ambrus-Winkelmayer Zoltán: Üdvözlet a Ferenczvárosból című könyve, Bp.2007; Első Pesti Árverőház; origo.hu; wiki; numizmatikai portál)

%d blogger ezt kedveli: